Kis mennyiségben a jód testünkben is előfordul: felnőtt szervezetben átlagosan 10-20 milligramm található belőle. Fontos nyomelem, amely többek között a pajzsmirigyhormonok fejlődéséért is felelős. Hiánya azonban világszerte problémát jelent: az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (World Health Organization - WHO) felmérései szerint csaknem 2 milliárd embert érinthet kisebb-nagyobb mértékben. Honnan tudhatjuk, hogy szervezetünk jódhiányos, és milyen módon pótolhatjuk a nyomelemet?
Mennyi jódra van szükségünk?
Átlagos táplálkozással a jódot nem egyszerű pótolni, mert a növények ugyan magukba szívják a talajból, de nem elegendő mennyiségben. Magyarország területének négyötöde jódszegény (egyedül az Alföld középső része nem), így az itt termesztett növényekből nem jut elegendő a szervezetünkbe táplálkozással. Jódhiány miatt kialakuló leggyakoribb betegség a golyva, de említeni kell a kreténizmust és az általa okozott vetélést is. Előfordulhat olyan is, hogy a szervezetbe megfelelő mennyiségű jódot juttatnunk, mégsem tud hasznosulni. Ebben bizonyos gyógyszerek (például szívgyógyszerek vagy pszichiátriai készítmények) szedése is szerepet játszik.
A jódhiánynak nincsenek specifikus tünetei, minden embernél máshogy jelentkezhetnek a panaszok. Általános gyengeséget, fáradtságot tapasztalhatnak, illetve szorongás, hangulatingadozás jelentkezhet, és megnő az esélye a depresszió kialakulásának is. Az immunrendszer legyengülése miatt a jódhiányos fogékonyabb lehet a betegségekre is, emellett az életmóddal nem összefüggő hízás is jelentkezhet.
A kezelés megkezdésekor fontos, hogy kiderítsük, valóban csak a jódhiány tehető-e felelőssé a panaszokért, a tünetek ugyanis túl általánosak, és számos betegségre utalhatnak. Ha csak jódhiányról van szó, akkor a betegeknek tabletta formájában adagolható. A kisgyerekeknek napi 100-120 mikrogramm az ajánlott mennyiség, a 12 év fölöttieknek már 150 milligrammra, míg a várandós vagy szoptató anyukáknak 250 milligramm körüli mennyiségre van szükségük.