A króm olyan nyomelem, melyből rendkívül kevésre van szüksége a szervezetünknek (sőt a szakemberek nem is tudnak megegyezni abban, hogy egyáltalán meg kell-e határozni az egészséghez nélkülözhetetlen minimum mennyiséget). Ennek ellenére sok fontos folyamatban szerepet játszik, például az inzulintermelődésben, ezen keresztül pedig a megfelelő szénhidrát-anyagcsere fenntartásában és a cukorbetegség megelőzésében.
A krómból ritkán alakul ki hiány a szervezetünkben, mert a legtöbb ételben elegendő mennyiség található belőle. A krómhiánynál sokkal gyakoribb, hogy túl sok króm kerül a szervezetünkbe, annak ellenére, hogy az elfogyasztott táplálékok krómmennyiségének mindössze néhány százalékát hasznosítja a szervezetünk. A króm felszívódásához nélkülözhetetlen a C-vitamin, illetve a B3-vitamin , de ezek hiánya sem jelenti azt, hogy krómhiánnyal kellene szembenéznünk.
A krómot a csontokban, a májban és a lépben tárolja a szervezetünk. Emiatt meglehetősen nehéz meghatározni, hogy valaki krómhiányos-e, mert a vérben, vizeletben esetlegesen megtalálható króm nem tükrözi a szervezet valódi krómszintjét. Bizonyos betegségeknél, állapotoknál (például fertőzéseknél, várandósság alatt, stresszes helyzetekben) megnőhet ugyan a krómfelhasználás, az egyszerű cukrokban gazdag étrend pedig fokozza a krómkiválasztódást, de ezek csak akkor okozhatnak krómhiányt, ha eleve túl kevés króm jut a szervezetbe. Szintén növelhetik a krómkiválasztódást bizonyos gyógyszerek, például a savlekötők és a kortikoszteroidok.
A nagyon egyoldalú táplálkozás, az idősebb életkor, illetve bizonyos krónikus betegségek és felszívódási zavarok okozhatnak ugyan krómhiányt, de ennek meglehetősen kicsi az esélye. A krómhiány a leggyakrabban a kórházban, intravénásan táplált betegeknél fordulhat elő, de még ez is nagyon ritka, mindössze néhány dokumentált esetről lehet tudni.
A krómhiány esetleges tünetei közé tartozik a hangulatingadozás, a szorongás , a szapora szívverés, az enerváltság és fáradékonyság, az izomgyengeség. Mivel a króm nélkülözhetetlen a szénhidrát-anyagcseréhez, ezért ha nem jut belőle elegendő a szervezetünkbe, az csökkent glükóztoleranciával, az inzulinszint ingadozásával, és a prediabétesszel is együtt járhat.