Sokan tapasztalhatják a sűrűn jelentkező szapora szívverés, a magas pulzus érzését, és nem kevesen küzdenek az alacsony vérnyomás okozta tünetekkel. De vajon lehet összefüggés a két érték közt? Okozhatja-e betegség a két jelenséget együtt? Milyen vizsgálatokra lehet szükség? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta válaszolt a kérdésekre.
Van kapcsolat a vérnyomás és a pulzus közt
A vérnyomás és a pulzus igen gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például akut stresszhelyzetben mindkettő megugrik. Ám ez nem jelenti azt, hogy ha a vérnyomás megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a pulzus vagy fordítva. A magas pulzusszám ugyanis sokszor éppen alacsony vérnyomással jár együtt. Ennek az az oka, hogy ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, ezért fel kell gyorsulnia a szívverésnek, hogy több vér juthasson a szervezetbe. Ez megfigyelhető például a sportolóknál, akiknél az izmok, és különösen a szívizom edzettsége miatt gyakran az alacsonyabb pulzus és vérnyomás tekinthető természetesnek.
Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. A szívritmuszavarnak ugyanis két fő formája van (amennyiben a szívverés sebessége és nem az eredője alapján kategorizálják azt): vagy túl lassan, vagy túl gyorsan ver a szív. Utóbbi esetben. ha 100-nál többet ver a szív egy perc alatt, tachycardiáról van szó. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.
Mit jelent a tachycardia?
A tachycardia a szív pitvaraiban vagy kamráiban jelentkező gyors szívverés.
Ez is érdekelhet
- Ha a szív pitvarait érinti a tachycardia, kialakulhat pitvarfibrilláció, pitvarlebegés, úgynevezett szinuszcsomó-függő supraventricularis tachycardia, és a Wolff-Parkinson-White szindróma. Ezek közül leggyakoribb a pitvarfibrilláció, amelyre a gyors, szabálytalan és gyenge szívverés lehet jellemző, és kísérheti gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás. Előfordul, hogy ez a probléma csak néha-néha, átmenetileg jelentkezik, de ekkor is ki kell vizsgáltatni, mert bizonyos esetekben nem múlik el magától és a szövődmények is megjelenhetnek, melyek közül az egyik legkomolyabb a stroke.
- Amennyiben a kamrákban jelentkezik tachycardia, az is különböző problémákat okozhat. A tartós kamrai tachycardia veszélyessé is válhat, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a típusú ritmuszavar azért is veszélyes, mert kamraremegéssé válhat, ami a szívleállás egy típusa. A kamraremegést jobbára egy mögöttes szívbetegség vagy egy súlyos trauma okozza. Gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki az ún. hosszú QT-szindróma, amely a szív ingervezető rendszerének zavara, felnőttkori megjelenése azonban bizonyos betegségeknek vagy gyógyszereknek tudható be. A hosszú QT-szindrómás betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívverés, általában fizikai vagy érzelmi megrázkódtatás hatására. A túl szapora szívműködés rontja az agy vérellátását, ami pedig eszméletvesztéshez vezethet.
Magas pulzus és alacsony vérnyomás – ilyen vizsgálatok kellhetnek
Mivel a magas pulzusszám és az alacsony vérnyomás általában kellemetlen tüneteket okoz, mint például a gyengeség, a csökkent terhelhetőség, a szédülés, a mellkasi fájdalom, viszonylag gyorsan orvoshoz fordulnak az érintettek. Első, alapvető lépésként természetesen megtörténik a szakorvosi vizit, amely során eldől, milyen további vizsgálatokra lehet szükség. A nagylabor vizsgálatból, a nyugalmi EKG-ból, a 24 órás Holter EKG vizsgálatból, és pajzsmirigy betegség, pajzsmirigy túlműködés gyanúja esetén egy pajzsmirigy ultrahang vizsgálatából már sok mindenre fény derülhet – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. Hozzátette: a szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelésének egyik sarokpontja a korai felfedezés. Éppen ezért, ha szokatlan tüneteket vagy a szokásostól eltérő vérnyomás- és pulzusértékeket tapasztalunk, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, feltenni a kérdéseinket, és elejét venni az esetlegesen súlyos állapotoknak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
