Egy felnőtt ember testtömegének nagyjából 60 százaléka víz. Ez a mennyiség főleg az agyunk, a szívünk, a tüdőnk, az izmaink és a bőrünk között oszlik meg, de például csontjaink 30 százalékát is víz teszi ki. A víz azonban nemcsak az emberi szervezet egyik legfontosabb összetevője, feladatai is vannak: víz segít például a belső hőmérsékletünk szabályozásában és a tápanyag szállításban, kimossa szervezetünkből a káros anyagokat, segít a nyáltermelésben, és hozzájárul az ízületek kenéséhez és táplálásához. Vitathatatlan tehát, hogy a víz az életünk kulcsfontosságú összetevője, még sincs egyértelmű tudományos konszenzus arról, hogy naponta mennyi vizet is kellene fogyasztanunk.
Számos jó tanács kering a köztudatban: gyakran mondják például, hogy naponta nyolcszor kellene 2,5 deci vizet meginnunk, tehát egy nap nagyjából 2 liter vizet kellene magunkhoz vennünk. És bár ez az ajánlás rendkívül népszerű, tudományosan valójában egyáltalán nem megalapozott. Ezzel szemben több tanulmány eredménye is azt mutatja, hogy ez az ajánlott mennyiség több annál, mint amennyire ténylegesen szüksége van a legtöbb egészséges felnőtt szervezetének. Az ajánlás ugyanis nem veszi figyelembe a tényt, hogy nem a vízivás az egyetlen módja szervezetünk hidratálásának.
Étkezés
Minden, amit megeszünk vizet is tartalmaz, a nyers zöldségek és gyümölcsök ráadásul kifejezetten sokat: a görögdinnye és az eper például több mint 90 százalékban vízből áll. De természetesen ahány ember, annyiféle étrend, a különböző étrendek pedig más-más mennyiségben tartalmaznak vizet, mégis fontos, hogy minden összeadódik és hozzájárul szervezetünk hidratálásához. A National Academy of Sciences kutatóhálózat jelentése szerint egy átlagos amerikai felnőtt napi vízbevitelének mintegy 20 százalékát a napi elfogyasztott ételek adják, ami a szakértők szerint közel optimális értéknek számít.
Egyéb italok
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Másik kulcsfontosságú vízforrásunk a naponta bevitt egyéb folyadékok . Az alkoholmentes italok, például a kávé, a tea, a tej, a gyümölcslé nagy mennyiségben tartalmaznak vizet, és mind hozzájárulnak szervezetünk hidratálásához. Ráadásul pedig - a népszerű mítosszal ellentétben - kutatások azt mutatják, hogy a kávé nem dehidratálja szervezetünket, így az is megfelelő formája lehet a vízbevitelnek.
Mégis mennyit?
A valódi kérdés tehát, hogy az elfogyasztott élelmiszerekkel, vízzel és egyéb folyadékokkal együtt mennyi vizet kell naponta bevinnünk a szervezetünkbe. A National Academies of Sciences a nők számára körülbelül 2,7 liter mennyiségű vizet javasol naponta, amelyet az elfogyasztott ételekből és italokból kell összeadni, férfiak számára pedig 3,7 litert. Ez azonban csak egy általános iránymutatás, amely nem támaszkodik egyértelmű tudományos tanulmányokra.
Az igazság ugyanis az, hogy nincs univerzális recept: személyes szükségletünk a többi között függ korunktól, testsúlyunktól, általános egészségi állapotunktól, fittségünktől sőt még az éghajlattól is.
Ha mégis konkrét tanácsot szeretnénk, érdemes a szervezetünkre hallgatni. "Az egészséges emberek túlnyomó többsége kielégíti napi hidratálási szükségleteit, hiszen a szervezetük jelzi a szomjúságot" - mondta a National Academies of Sciences kutatója. Testünk szomjúsággal jelzi, ha szervezetünk hidratációs szintje csökken, amire pedig a víz a legjobb orvosság. Egyébként nem csak a szomjúságból következtethetünk rá, hogy folyadékra van szükségünk, vizeletünk színe is árulkodó lehet: a sötét sárga vagy narancssárga vizelet általában dehidratálást jelez, míg a jól hidratált vizelet halványsárga vagy színtelen. A legfontosabb tehát, hogy igyunk, amikor szomjasak vagyunk, illetve igyunk a szokásosnál többet, ha többet izzadunk.
Ez is érdekelhet
Forrás: livescience.com
