A vizelet a vese működésének eredménye , azaz segítségével egy sor belgyógyászati problémára derülhet fény. A vizelet elemzése során kimutathatók a húgyúti fertőzések, a cukorbetegségre vagy a gyulladásra utaló fehérjék.
Ahhoz, hogy a laboratóriumi vizsgálatok hiteles eredményt adjanak, mindenekelőtt megfelelő tisztaságú, külső szennyeződésektől mentes vizeletet kell nyernünk. Ehhez az ún. reggeli első, középsugaras vizeletre és egy megfelelően tiszta vízgyűjtő edényre van szükség.
Így készítsük elő az edényt!
Az edény, amiben szállítani szeretnénk a vizeletet, legyen tisztára mosott és fertőtlenített, záródjon jól, ne legyen túl nagy. Kiváló lehet például egy kiürült, alkoholos gyógyszertári üveg, egy-egy elfertőtlenített, egy-két decis befőttes üveg is, de akár a laboratóriumból kapott/ gyógyszertárban vásárolt, kifejezetten erre a célra szolgáló pici, csavaros műanyagtartály is. Címkézzük fel precízen!
A középsugaras vizelet titka
Mivel szeméremtájékon előfordulnak kórokozók, a vizelet levétele előtt érdemes megmosakodni. A férfiaknál célszerű a hímvesszőt és a makkot, nőknél pedig a kis- és nagyajkakat, illetve a hüvelybemenetet megmosni. Ehhez használhatunk egyszerű szappant vagy intim mosakodót, a lényeg, hogy ezt alaposan öblítsük aztán le.
Ha szárazra törülköztünk, a vizeletsugár első, igen kicsi mennyiségét hagyjuk kicsorogni, ezzel átmossuk a húgycsövet. Ezután 0,5-1 dl vizeletet fogjunk fel a vízgyűjtő tartályba, amelynek szájához közben semmivel ne érjünk hozzá! A reggeli első, középsugaras vizelet "aranyat ér": ez a legkoncentráltabb, így ez jelzi legnagyobb valószínűséggel a rendellenességeket.
Ha tehetjük, a laborba indulás előtt ne sokkal vegyük le a mintát (maximum két órával előbb), hogy ne álljon sokáig - így is elszaporodhatnak bizonyos kórokozók, amelyek hamis eredményt adhatnak.
Ha vizeletet kell gyűjteni
Speciális vizsgálatok esetén előfordulhat, hogy 24 órán át tartó vizeletgyűjtést kérnek. Ekkor a gyűjtés kezdőnapján a reggeli első vizeletet még nem kell a tartályba üríteni, de azt követően egész nap, majd a másnap reggeli első vizeletet is a speciális, zárható edénybe kell gyűjteni, és a mintát hideg, sötét helyen (hűtőben) kell tárolni. Természetesen nem kell az egész gyűjtés, csak egy minta belőle, ilyenkor a labor felé jelezni kell a teljes vizelet mennyiségét, így tudnak napi teljes kiválasztott anyagmennyiséget számolni.
A lelet
A laborban a leadott vizeletet kémiai reagensekkel, illetve gyorstesztekkel vizsgálják, a leleten pedig minden értéket külön sorba feltüntetve jelzik, hogy az adott érték normál tartományban van-e, vagy túl alacsony/ magas értékeket mutat (csillaggal jelzik).
A vizelet minőségi mutatói a szín, az átlátszóság, a szag, a fajsúly és vegyhatás, illetve vizsgálják, hogy tartalmaz-e fehérjét, cukrot, acetont, epefestéket, illetve gennyet. Az üledék mikroszkópos vizsgálata során az alakos elemeket vizsgálják a szakemberek.
A bilirubin vizsgálatával az epeutak esetleges elzáródására derülhet fény (magas érték mutatja), míg a vizeletben kimutatott vörösvérsejtek a húgyutak betegségére (vesekő, vesehomok, daganat) engednek következtetni. A vizelet fajsúlya az elfogyasztott folyadék mennyiségétől, a vizelet mennyiségétől, az esetleges kóros anyagok jelenlététől, a vese állapotától függ. Bizonyos gyakori betegségekben (cukorbetegség) a vizelettel kórosan ürülő cukor emeli a fajsúlyt.
A vizelet pH-szabályozásával a vese a test savháztartását állítja be. Ha a test pH-ja csökken (savasodik) akkor a vese alacsonyabb pH-jú vizeletet válasz ki, ezzel korrigálja a pH-t, és fordítva.
A fehérje jelenléte veseproblémákkal állhat kapcsolatban, de cukorbetegségre és csontrendszeri daganatokra is utalhat. Az urobilinogén értéke májbetegség esetén, vörösvértestek szétesésével járó kórképeknél és bizonyos gyógyszerek szedésekor emelkedik meg. Ha a normálisnál alacsonyabb a szintje, azt okozhatja az antibiotikum-szedés, illetve epeúti elzáródással járó betegségek is.