Mondhatnánk azt is, hogy a "Bond-hatást" vizsgálták azok a kutatók, akik az Alcoholism: Clinical & Experimental Research (Alkoholizmus: Klinikai és Kísérleti Kutatás) című szaklapban tették közzé friss tanulmányukat. A szakértők megállapították, hogy a fiatalok többet isznak azon filmek után, ahol az alkoholt rendkívül ügyesen "tálalják" a nézőknek.
A mozilátogatókra, tévé előtt üldögélőkre, vagy DVD-n, neten filmezőkre jelentős befolyást gyakorolnak ezek az alkotások, amelyekben az italfogyasztás valamiféleképpen pozitív összefüggésben kerül elő.
A kutatók most azt vizsgálták, hogy milyen az alkoholfogyasztás ábrázolása a mozikban, illetve, hogy mindez hogyan befolyásolja azt, hogy a nézőknek tetszik-e az adott műsor. S persze azt is megnézték, hogy ha a sztárok sok alkoholt isznak a filmben, akkor utána a nézők tényleg többet fogyasztanak-e.
A kutatók 159 főiskolásnak - életkoruk 18 és 30 év között ingadozott - mutattak nyolc különböző moziklipet. Ezekben az alkohol pozitív vagy negatív kontextusban szerepelt - írja a brit lap, a Daily Mail .
Ezután megkérdezték őket, hogy mennyire érintette meg őket a film, illetve mennyire esne jól nekik egy ital. A kísérlet azt mutatta, hogy azok a filmek, amelyek az alkoholt pozitívan ábrázolták, inkább felébresztették a fiatalokban az ital utáni vágyat.
A kutatás azt is kimutatta, hogy az effajta alkoholos "termékelhelyezés" egyre alattomosabbá, egyre kevésbé feltűnővé válik a filmekben, és így a hatásuk is erősebb.
Marloes Kleinjan, a nijmegeni (Hollandia) Radboud Egyetem professzora szerint a filmek 80-95 százalékában feltűnik az alkohol, márpedig ezen esetekben általában pozitív összefüggésben. De nemcsak a mozik, hanem a reklámok is hatnak, sőt a digitális média, például a Facebook is gyakorolhat hasonló hatást.
A hatásmechanizmus persze nem túl bonyolult: a fiatalok hajlamosak példaképnek tekinteni a mozihősöket, így aztán a filmszereplők alkoholhoz való hozzáállása befolyásolja az erre fogékony nézőket. Renske Koordeman, a témáról disszertációt író egyetemista szerint a nézők sokszor nincsenek is tudatában annak, hogy "alkoholbemutatót" néznek. A termékelhelyezés itt inkább manipulált lehet, mint a reklámokban. Az italgyártók ugyanis fizet(het)nek a márka megjelenítéséért. Ez a "Bond-hatás" pedig erősebb is lehet, mint a reklám, hiszen a nézők nem "hirdetésként" értelmezik ezt.
Mindezek nyomán a kutatók szigorúbb szabályozást szeretnének elérni, ami a filmbeli megjelenítéseket illeti, és a masszív ivászatok bemutatását a tévében például csak késői órákban engednék.