A szédülést és az ahhoz kapcsolódó rosszullétet nehéz leírni, hiszen ez a tünetegyüttes minden embernél mást jelenthet, nagyon különböző lehet az intenzitása, és az is, hogy pontosan milyen tünetek vannak jelen. A rosszullét során megtapasztalhatunk általános gyengeséget, kótyagosságot, bizonytalanságot, forgásérzést, hányingert, fejfájást is.
Ezeket az érzéseket a legtöbbször az agy nem megfelelő vérellátása, illetve a belső fület vagy az agyat érintő, az egyensúlyközpontunkra ható problémák okozzák. A legtöbb esetben a szédülés múló tünet, mely viszonylag könnyen elmúlik, de előfordulhat az is, hogy a szédülés valamilyen súlyosabb betegség jele, melynél komoly orvosi ellátásra is szükség lehet.
A szédülés egyik leggyakoribb oka az alacsony vérnyomás , ilyenkor ugyanis nem tud elegendő oxigéndús vér áramlani az agyba, így annak működése egyszerűen "leáll" - szélsőséges esetben ez akár ájulással, eszméletvesztéssel is együtt járhat. Az alacsony vérnyomás jelentkezhet akkor is, ha hirtelen testhelyzetet változtat valaki, például ülésből vagy fekvésből feláll. Időnként azonban a magas vérnyomásban szenvedőket is érintheti a szédülés.
Nagyon gyakori tünet a szédülés a cukorbetegeknél , az alacsony és a magas vércukorszint következménye egyaránt lehet (egyrészt azért, mert az agyba nem jut elegendő, a működéséhez szükséges glükóz, másrészt mert a vércukorszint hirtelen megemelkedése enyhe fokú kiszáradáshoz is vezethet). A szédülés jellegzetes tünete lehet a különböző, endokrin rendszert érintő betegségeknek, például a pajzsmirigyproblémáknak vagy az Addison-kórnak (ebben az esetben a szervezet nem képes elegendő kortizolt termelni).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szédülés hátterében komoly betegségek is állhatnak
Sokszor stresszes helyzetek következménye lehet a szédülés, ez pedig a túlságosan szapora és felületes lélegzetvételre, a hiperventillációra vezethető vissza. Ha felületesen lélegzünk, akkor a szendioxid és oxigénegyensúly felborul, a szédülés mellett egyéb tünetek is jelentkezhetnek, példásul a kezek és a lábak furcsa, bizsergő érzése, vagy az, hogy nem tudjuk mozgatni a végtagjainkat. A hiperventilláció nemcsak érzelmi okok miatt jelentkezhet, sokszor az asztmások, COPD-ben szenvedők vagy tüdőbetegek is túlságosan gyorsan vesznek levegőt.
Miért ájul el vagy lesz rosszul valaki például a vér látványára vagy ha azt látja, hogy tűt szúrnak valakibe? Ennek oka a bolygóideg túlstimulálása. Ha ez az ideg túl sok ingert kap, akkor a vérerek kitágulnak, a szívverés lelassul, kevesebb oxigéndús vér jut az agyba, így az nem tud megfelelően működni, és akár teljesen "le is kapcsolhat" (ennek eredménye az ájulás, eszméletvesztés).
A szédülés igen gyakori probléma, szinte minden ember megtapasztalja legalább egyszer életében, és a legtöbbször nagyon rövid idő alatt el is múlik a kellemetlen érzés, ráadásul anélkül, hogy bármilyen orvosi beavatkozásra vagy gyógyszeres kezelésre lenne szükség. Mikor kell mégis orvoshoz fordulni a szédüléssel? Ha a szédülés idején lázasak vagyunk, hánytunk vagy hasmenésünk volt, ez ugyanis kiszáradásra utal. Ha a szédülés mellé mellkasi fájdalom, légszomj, remegés, verejtékezés társul, ezek ugyanis a szívvel kapcsolatos problémára utalnak. Akkor is forduljunk orvoshoz, ha a szédülés cukorbetegeknél jelentkezik, ez ugyanis a vércukorszint hirtelen lezuhanására vagy magasba szökésére utalhat.
Ha a szédülés mellé a viselkedés megváltozása, esetleg a gondolkodás zavarai is társulnak, esetleg látászavar vagy a beszéd érthetetlenné válása érzékelhető, akkor is azonnal orvoshoz kell fordulni, ezek ugyanis agyvérzésre utaló jelek lehetnek.
Legjobban: