Vashiány akkor alakul ki, amikor a szervezetbe nem kerül elegendő mennyiségű ásványi vas, vagy felszívódási zavarok következtében a bekerült vas nem megfelelő mértékben hasznosul, de az okok közé sorolandó a vérveszteség is. Fontos megjegyezni, hogy a szervezetből nem csak vérzéssel ürülhet ki a vas, hiszen napi szinten a verejtékkel, vizelettel, széklettel, de hajhullással vagy körömvágáskor is veszítünk vasat. Bár a testünk a 120 napos életciklussal rendelkező vörösvértestek elhalása után azok vastartalmát mindig újrahasznosítja, a szervezetünk képtelen ásványi vasat termelni, így a vasszükséglet biztosításához külső forrásra van szükségünk. Ha nem pótoljuk a vérzéssel vagy egyéb módon naponta elveszített vasat, könnyen vashiány alakulhat ki, aminek következményeképpen, súlyos esetben lecsökken a vörösvértestek száma is, mely negatív hatással van az egészségünkre.
A vörösvértestek, pontosabban annak egyik alkotóeleme, a vasat tartalmazó hemoglobin szállítja ugyanis az oxigént a tüdőből a szerveknek, izmoknak, melyek, ha nem kapnak eleget, akkor gyengébben teljesítenek, de az is előfordulhat, hogy nem tudják megfelelően ellátni feladatukat. Ha a vashiány hosszú távon fennáll, vashiányos vérszegénység alakulhat ki. A vashiányt egyébként népbetegségként tartják számon, a fejlett országokban is akár a lakosság 60-80 százalékát érintheti életében legalább egyszer.
A nőknél ezért gyakoribb
Vannak olyan élethelyzetek, amikor fokozott vasszükséglet miatt alakulhat ki vashiány, de olyan állapotok is, amikor a nem megfelelő táplálkozás, vagy felszívódási zavarok állnak a háttérben. A fokozott szükséglet kialakulhat például a menstruáció vagy a terhesség miatt. Előbbi esetében a vérveszteséggel ürül ki az elemi vas a szervezetből, utóbbinál pedig a magzat fejlődése miatt van szüksége a kismamáknak több elemi vasra. Ezeken túl figyelni kell például a gyakori orrvérzés miatt kialakuló vashiányra, vagy ha valakinek olyan sérülése keletkezett vagy olyan műtéti beavatkozása volt, melynek során nagy mennyiségű vért veszített.
A táplálkozás kulcsfontosságú
A bármilyen okból elveszített vasat természetes úton a táplálékvassal, azaz a kiegyensúlyozott étkezéssel tudjuk pótolni, a vashiány megelőzésében ezért a táplálkozás kulcsfontosságú tényező. Mivel a vas elsődleges forrásának a húsokat tartjuk, így sokan gondolhatnak ilyenkor a vegetáriánusok és vegánok veszélyeztetett helyzetére. Ám ha ezen életmódot folytatók odafigyelnek étrendjükre, akkor növényekből is megkaphatják a szervezetüknek szükséges ásványi anyagot. Érdemes azonban biztosra menni és háziorvosunkkal vagy a gyógyszerészünkkel konzultálva vaspótló készítményekkel kiegészíteni a diétánkat. És nem csak akkor, ha vegetáriánus életmódot folytatunk! Legalább ilyen fontos a vaspótlás a fogyókúrázók számára is, hiszen ha nem megfelelő mennyiségben vagy nem elég változatosan táplálkoznak, náluk is könnyen kialakulhat a vashiányos vérszegénység.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A férgességtől a refluxig sok minden okozhat még gondot
Mindezek mellett a különböző felszívódási zavarral járó betegségek, mint például a reflux , gyulladásos bélbetegségek, gyomorműtétek és egyéb, emésztőrendszert érintő beavatkozások is vezethetnek vashiány kialakulásához. De ugyanígy állhatnak a probléma hátterében fertőzések vagy férgesség, ami szintén gátolja a vas felszívódását. No, de milyen jelekből gyanakodjunk vashiányra?
Szokatlan fáradtság
A vashiányban szenvedők majd fele tapasztal indokolatlan fáradtságot. Ennek hátterében a már említett alacsony vörösvértestszám, pontosabban az alacsony hemoglobinszint áll, ami miatt kevesebb oxigén jut a szervekbe és izmokba, ezt pedig a szívünk azzal próbálja kompenzálni, hogy hevesebben ver, ami egy idő után kimeríti a szervezetet. Önmagában azonban még ez a tünet kevés a vashiány diagnózisának felállításához, hiszen rohanó életünknek szinte természetes velejárójaként éljük meg a fáradtságot. Ha a fáradtság tartósan fennáll, és ehhez ingerlékenység, koncentrálási nehézségek, teljesítményromlás is társul, akkor érdemes vashiányra gyanakodni.
Sápadtság
A vashiány másik szembetűnő jele lehet, ha sápadtak vagyunk, alsó szemhéjunkat lehúzva pedig szintén vértelennek, sápadtnak tűnik a nyálkahártya. Ez is szorosan kapcsolódik a vörösvértestek hemoglobin-tartalmához, azok adják ugyanis a vörös színt a vérünknek. A sápadtság akár az egész testünkre kiterjedhet, de előfordulhat, hogy csak bizonyos területekre - orcák, íny, ajkak belső része, körmök - terjed ki. Bár az orvosok is először ezeknek a szimptómáknak a meglétét vizsgálják, a diagnózis pontos felállításához vérteszt is szükséges.
Légszomj
Mivel az alacsony hemoglobinszint miatt a szervezetünkben az oxigén szintje is lecsökken, ezért a hétköznapi tevékenységekben is hamarabb kifáradunk. Azt tapasztalhatjuk például, hogy már néhány méter séta után is felgyorsul a légzésünk. Ennek oka, hogy szervezetünk a szaporább levegővétellel kívánja biztosítani a szervek és izmok működéséhez nélkülözhetetlen oxigént.
Fejfájás és szédülés
A fejfájás hátterében is állhat vashiány. Bár ez nem olyan gyakori, mint a többi tünet, ha azonban szédüléssel és rosszulléttel párosul, akkor ez is jelezheti, hogy ideje a vaspótló készítmények beszerzésének, illetve a vasban gazdagabb ételek fogyasztásának.
Heves szívdobogás, szívritmuszavar
Ahogy említettük az alacsony hemoglobinszint miatt mind a szívünk, mind a tüdőnk kénytelen magasabb fordulatszámra kapcsolni, hogy megfelelő mennyiségű oxigénnel lássák el a testünket, ennek következtében tehát nem ritka a heves szívdobogás megtapasztalása sem. A szapora pulzus mellett azonban nem ritkán előfordulhat rendszertelen szívverés is, extrém esetben akár szívmegnagyobbodás vagy szívelégtelenség is kialakulhat.
Száraz és sérült haj, bőr
Vashiányt jelezhet az is, ha hajunk és bőrünk általános állapota romlásnak indul, főképp, ha töredezetté, szárazzá válik, könnyen kireped. Ennek hátterében is az oxigénhiány áll. Sőt kutatások bizonyították, hogy a hajhullásnak is köze lehet a vashiányhoz. Ne feledjük azonban, hogy napi átlag 50-100 hajszál elvesztése még teljesen normális, és a hajhullás hátterében számos más betegség, vagy akár fokozott stressz, trauma is meghúzódhat.
Feldagadt, fájdalmas nyelv és szájpadlás
A vashiány felfedezéséhez néha az is elég, ha nagyra nyitjuk a szánkat és egy tükör segítségével megvizsgáljuk nyelvünk, szájpadlásunk állapotát. Ha azt vesszük észre, hogy nyelvünk feldagadt, esetleg gyulladt, vagy épp sápadt és furcsán sima, akkor is gyanakodhatunk vashiányra. A nyelv sápadtságának oka az alacsony hemoglobinszintben keresendő, míg ha fáj, sima vagy dagadt, akkor valószínűleg a mioglobin szintje is lecsökkent, mely szintén a vörösvértestet alkotó proteinek egyike, és az izmok egészségét támogatja.
Nyugtalanláb-szindróma
Gyakran kötik a nyugtalanláb-szindróma kialakulását is vashiányhoz. Ebben az állapotban a láb akkor is mozog, amikor az ember pihen, vagy éppen alszik. Emellett gyakori az ilyen problémával küzdők körében, hogy kellemetlen, viszkető érzést éreznek a lábukban és a lábfejükben. Az esetek negyedében az állapot hátterében vashiány áll, ráadásul kutatások bizonyították, minél nagyobb a vashiány mértéke, annál súlyosabbak a szimptómák.
Töredezett vagy kanál alakú körmök
A körmök töredezése gyakrabban, kanál alakú deformálódásuk azonban sokkal ritkábban alakul ki a vashiány tüneteként, ám utóbbi egyértelmű jele az állapotnak. A kanál alakú körmök olyanok, mintha valaki kifordította volna az ujjakon a körmöt, a két széle kunkorodik fel, és a közepe lapul befelé.
Furcsa tünetek
Ez is érdekelhet
Vannak sokkal ritkább tünetek is, melyeket inkább az érdekességük miatt említünk most meg. Ilyen például a pica (ejtsd: pika) betegség, azaz a vágy, hogy olyan dolgokat rágcsáljunk, melyek valójában nem ételek. A vashiány jele lehet, ha krétát, papírt, agyagot vagy jeget kívánunk, ez az étkezési zavar pedig akár a terhesség alatt is előfordulhat, ilyenkor is érdemes rögtön vashiányra gyanakodni. Ugyanúgy állhat azonban ez az állapot a hideg kezek és lábak, vagy a mind gyakrabban felmerülő fertőzések hátterében is. Kutatások mindezeken túl azt is bizonyították, hogy a szorongást is fokozhatja, ha nincs elég elemi vas a szervezetünkben.
