Bugyogás, gurgulázás, korgás
Evés után gyakran tapasztaljuk, hogy a gyomrunkból, beleinkből bugyogó, gurgulázó hangok törnek elő. Ezt a jelenséget az orvostudomány borborygmus néven emlegeti, amelyet az emésztés során az étel, a folyadék és a gázok beleken való átjutása idéz elő. A Daily Mailnek nyilatkozó Colin Rees, a Newcastle Egyetem gasztroenterológusa szerint a folyamat azon a "csomóponton" a leghangosabb, ahol a vékonybél a vastagbélhez csatlakozik, vagyis az úgynevezett ileocoecalis billentyűnél. Ugyancsak jellemző zaj a (gyomor)korgás : ilyenkor az üres gyomor fala húzódik össze. A gyomorban viszont levegő van, amit korábban nyeltünk le. Az összehúzódás miatt a levegő a vékonybélbe préselődik, ahol a pépes táplálék található, így lesz "hangos" a hasunk.
Bár a fent említett zajok teljesen természetesek, ha nagyon hangossá, tartóssá, fájdalmassá válnak, és más emésztőrendszeri tüneteket is tapasztalunk, érdemes orvoshoz fordulni.
Zúgás, csengés
Világszerte kb. 7 millió embert érint a tinnitus, aminek lényege, hogy az érintett zúgó, csengő hangot hall, de úgy, mintha az belülről szólna. Simon Lloyd, a Manchester Royal Infirmary fül-orr-gégész professzora leszögezte, a tinnitus a kor előrehaladtával egyre gyakoribb. A szakember hozzátette: bár bizonyos esetekben halláskárosodás okozhatja, előfordul, hogy semmilyen triggert nem lehet azonosítani (ilyenkor idiopátiás fülzúgásról beszélünk). A csengés, zúgás általában pár nap alatt elmúlik, ha mégsem, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz.
Sípolás
Sípolni nemcsak a bíró tud egy focimeccsen, hanem az orrunk is. Ez a mókás zaj akkor keletkezik, ha az orrjáratokban valami útját állja az áramló levegőnek, magyarázza dr. Lloyd. Okozhatja sérülés, fertőzés, allergia, de még a szteroidos orrspray túlzott használata is. Itt is érvényes a szabály, hogy ha állandóvá válik a probléma, menjünk el szakemberhez.
Csikorgatás
Testünk kifejezetten félelmetes zajokat is képes produkálni: kit ne rémítene meg, ha például arra riad fel éjszaka, hogy a mellette alvó párja csikorgatja a fogait? A fogcsikorgatás az összefoglaló néven bruxizmusnak nevezett viselkedési formák egyike; azt jelenti, hogy valaki összeszorítja a fogait, elmozdítja egymásról őket, és ez csikorgó hangot eredményez - minderről a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának szakorvosa, dr. Schmidt Péter beszélt a HáziPatika.com-nak. Előidézheti a stressz, az állkapocs nem megfelelő helyzete, valamint a fogak nem megfelelő felülete is. A cseppet sem kellemes hangjelenség mellett olyan tünetei lehetnek, mint az állkapocskattogás, a fogak kopása, a halántéktájék, az állkapocsszöglet, a nyak, illetve a nyelvcsont alatti izmok és az állkapocs alatti területek fájdalma, esetleg a furcsa, megmagyarázhatatlan eredetű fejfájás.
Amennyiben azt gyanítjuk, hogy minket is érint a fogcsikorgatás, minél hamarabb jelentkezzünk be fogorvoshoz, hiszen kezelés nélkül a legtöbb érintettnél egy bizonyos idő után egyrészt komoly esztétikai problémát okoz a fogak kopása, adott esetben törése, másrészt a fájdalmak krónikussá válhatnak, és akkor is kínozzák a beteget, ha nem áll fent a kiváltó tényező.
Kattogás, ropogás
Teljesen természetes, ha néha az ízületeink kattogó, ropogó hangot adnak ki, például amikor hirtelen leguggolunk vagy felnyúlunk valamiért egy magasan lévő polcra - mondja Tony Kochhar, a London Bridge Hospital ortopéd sebésze. Az ízületi végeket sima felszínű ízületi porc borítja, amely könnyed elmozdulását az ízületi folyadék segíti elő. Mozgás közben azonban apró, gáznemű buborékok keletkezhetnek ebben a folyadékban, amelyek aztán kipukkadnak, ennek "köszönhető" a sajátos kattogó, ropogó zaj. Ez egyébként csak addig normális, amíg nem válik állandóvá, nem nehezíti a mozgást, és nem fájdalmas - ha a felsoroltak közül bármelyiket tapasztaljuk, orvoshoz kell fordulni, mert akár ízületi gyulladás, kopás is állhat a háttérben, összegzi dr. Kochhar.
Böfögés
A böfögés lehet diszkrét, szinte hangtalan, de előfordul, hogy elengedjük magunkat, olyankor pedig igencsak lármás tud lenni. Tulajdonképpen azért böfögünk, mert túl sok levegőt nyelünk: a zaj annak a folyamatnak az eredménye, amikor a "csapdába esett" levegő kitódul a nyelőcsőből. A szervezet természetes reakciójáról van szó, bár tény, hogy nem illendő mások előtt és/vagy nagyon otrombán csinálni. Gyanakvásra akkor adhat okot, ha gyakorivá válik, ezt reflux vagy irritábilis bél szindróma (IBS) is okozhatja, szögezi le dr. Rees.
Szellentés
A szellentés a böfögéshez hasonlóan testünk kínosabb zajai közé tartozik. Átlagosan naponta 5-15-ször szellentünk, így engedjük ki azokat a gázokat, amelyeket emésztés közben termelünk. Egészen addig ártalmatlan a dolog, amíg nem növekszik meg abnormálisan a mennyisége, nem lesz túlságosan kellemetlen szagú, vagy nem társul mellé hasfájás, puffadás, hasmenés, székrekedés. Ilyen esetben valószínű, hogy IBS, bélrendszeri gyulladás vagy ételallergia áll fent.
