A vashiány alattomos jelenség - általában csak akkor megyünk orvoshoz, amikor már a kialakult vérszegénység okoz problémát. Kevesen fognak gyanút, hogy fáradékonyságukat, gyengeségüket vagy krónikus fejfájásukat esetleg a vashiány okozhatja. Ezeket a talán túlságosan általános tüneteket hajlamosak lehetünk ráfogni a túlterheltségre, stresszre. Ha szédülés és sápadtság, erősebb szívdobogás-érzés, vagy a "torokban lévő gombóc érzete" is társul a fenti panaszokhoz, akkor már lehet, hogy gyanakodni kezdünk, esetleg komolyabb bajunk lehet.
A nem diagnosztizált, és emiatt kezeletlen vashiány vashiányos vérszegénységet okoz. A vas azonban nem csupán a vérképzésben, hanem életműködésünk más területein is szerepet játszik, így például számos enzimnek is fontos alkotóeleme. A vashiány tüneteit éppen ezért olyan nehéz kezdetben beazonosítanunk. Erről részletesen lehet olvasni a HáziPatika.com betegségleírásában .
A vashiány népbetegségnek számít: a fejlett országokban akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti legalább egyszer élete során. A rendszeres havivérzés miatt a termékeny korban lévő nők veszélyeztetettebbek, mint a hasonló korú férfiak. Vashiány alapvetően három okból következhet be: elégtelen vasbevitel (nem megfelelő étkezés, vagy a vasfelszívódás zavara) miatt, megnövekedett igény (például a terhesség, szoptatás, vagy gyors növekedés) esetén, valamint fokozott vasvesztés (vérzés, műtét vagy betegség) miatt.
Nem mindegy, hogyan visszük be a vasat
A vashiány kezelésére, a vashiányos vérszegénység megelőzésére legkézenfekvőbb megoldás a vaspótlás. Nem mindegy azonban, hogyan tesszük ezt. Olyan metódust kell választani, amit az ember tartósan is képes alkalmazni, hiszen a vasraktárak feltöltése akár hónapokig tarthat, ami szükségessé teheti a kezelést. Nagyon fontos a megfelelő dózis: rövid ideig, alacsony dózisban szedett vassal nem igazán érhetünk el eredményt, tudnunk kell azonban azt is, hogy a túladagolás ugyancsak ártalmas lehet.
A vaspótlásra alkalmas készítményeket több szempont szerint csoportosíthatjuk. A vény nélkül vagy receptre kapható gyógyszerek alapos klinikai vizsgálatok után kerülnek forgalomba, állandó minőségük és hatóanyagtartalmuk garantált, ellenőrzött. Számos étrend-kiegészítő is kapható, ezek vastartamát azonban törvényi előírások korlátozzák, ezért érdemi vaspótlásra, vashiány kezelésére nem, csupán az egészséges emberek napi ajánlott vasbevitelének biztosítására alkalmasak. Nem mindegy az sem, hogy milyen anyagokkal együtt visszük be a szervezetünkbe a vasat. Számos étel, étrendi összetevő, vagy az étrend-kiegészítőkben található egyéb komponens (pl. magnézium, kalcium) reakcióba lép a vassal, és az így létrejött oldhatatlan komplexből a vas nem is szívódik fel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vaspótlásra ezért inkább receptköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszerkészítményt érdemes alkalmazni. Hatóanyaguk alapján ezek is két csoportra oszthatók: az egyiket a "vas kettő" iont tartalmazó sók (vaskettő-szulfátok, és -fumarátok) képezik. A másikban pedig a mellékhatások, ezáltal a tolerálhatóság szempontjából kedvezőbb "vas három" hatóanyag-komplexet tartalmazó Maltofer található.
A Maltofer terápiás hatásossága a vas kettő-sókéval megegyezik, de a benne lévő hatóanyag-komplexnek számos előnyös tulajdonsága van: viszonylag kevesebb kellemetlen emésztőrendszeri mellékhatást okoz, így könnyebb betartani az előírt terápiás időtartamot. A vas-sók szedésénél számos étrendi előírást be kell tartani: éhgyomorra kell bevenni és bizonyos ételek fogyasztását kerülni kell. Ezzel szemben a "vas hármas" Maltofer az egyedüli vaspótló gyógyszer, amelyet étkezéssel egyidejűleg be lehet venni anélkül, hogy a hatásossága csökkenne.
Annyi szívódik fel, amennyi szükséges
Szintén fontos tulajdonság, hogy a Maltoferben lévő komplex hatóanyagból a vas egy aktív, jól szabályozott mechanizmussal jut be a szervezetünkbe, ráadásul csak annyi, amennyi szabad kapacitással a vasat felvevő fehérjemolekulák rendelkeznek. Ezzel ellentétben a vas kettő-sókból nem csupán fehérjékhez kötött formában, hanem szabad ionok formájában is jut vas a szervezetünkbe. Utóbbiak esetében pedig szövetkárosító szabadgyökök képződésével is számolni kell. A szabad vasionok jelenlétének hiánya miatt a "vas hármas" Maltofer szedése mellett csökken a gyomor- és bélrendszeri panaszok fellépésének esélye. A Maltofer együtt szedhető más gyógyszerekkel, nem várható kölcsönhatás, és az sem, hogy gyengül az orvosok által beállított, krónikusan szedett gyógyszerek terápiás hatása.
A vaspótlás hatásosságához megfelelő mennyiségű, úgynevezett "elemi vas" bevitelére van szükség, ami - a vashiány mértékétől függően - napi 1-300 milligramm is lehet. Ilyen mennyiségű elemi vas egyetlen étrend-kiegészítőben sem található. Egy tabletta Maltofer azonban 100 milligramm elemi vasat tartalmaz, vagyis napi 1-3 tablettával biztosítható a terápiás vasszükséglet.
Ráadásul a Maltofer rágótablettát bevetjük étkezés közben vagy közvetlenül utána. A tablettát szétrágás után, kevés folyadékkal kell lenyelni. Ha nem akarjuk elrágni, folyadékkal egészben is lenyelhetjük. Vashiány esetén naponta 1, súlyosabb esetekben 2-3 rágótabletta szükséges, amit akár egyszerre be lehet venni.
Vashiányos vérszegénység esetében általában 3-5 hónapos kezelés szükséges ahhoz, hogy a laborértékek normalizálódjanak. Ezután még többhetes kezelés kell szervezetünk "vasraktárainak" feltöltéséig. A vérszegénységgel nem járó vashiány kezelésére napi 1 Maltofer rágótablettára van szükség, s ilyenkor a terápia általában egy-két hónapig tart.
Ez is érdekelhet
