A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével egy sor belgyógyászati problémára derülhet fény. A vizelet elemzése során kimutathatók a húgyúti fertőzések, a cukorbetegségre vagy a gyulladásra utaló fehérjék.
Feltételezhető, hogy a vizelet színének, szagának és üledékének (sőt ízének) vizsgálata egyidős a klasszikus európai, a hippokratészi alapokon nyugvó gyógyászat elterjedésével. A vizeletüledék vizsgálatát a mikroszkóp XVI. századi felfedezése tette lehetővé.
Vizeléssel kapcsolatban az alábbiakra kell figyelni:
- milyen sugárban ürül a vizelet
- milyen a hólyag záróizomzatának működése (elcsöpögés, vizelet-visszatartási képesség)
- kíséri-e a vizelést valamilyen panasz
- mennyi a vizelet napi mennyisége.
A vizelet színe, átlátszósága: általában szalmasárga, víztiszta. Állás után mucoidok (nyákszerű anyagok) kicsapódása miatt fokozatosan leülepedő finom zavarodás jöhet létre. Savanyú, hideg vizeletben nagyobb mértékű a húgysavkristályok kiválása, lúgosban a foszfátkicsapódás. Vegyhatástól és hőmérséklettől függetlenül okoznak zavarosságot a gennysejtek és a vér. A vizelet fajsúlyát a jelen levő krisztalloidok mennyisége határozza meg.
Egészséges vese a vizelet fajsúlyát 1001-1035 között tudja változtatni (koncentráló-hígító képesség). A vizelet vegyhatása (pH) 4,5-8,5 között változhat, ez a tubulus (vesecsatornácska) funkciójának függvénye. A vizelet vizsgálatához igen fontos a helyes vizeletvétel. Célszerű lemosott - középsugarú - vizeletet vizsgálni az álpozitív kóros leletek elkerülése miatt.
Nagyon sokszor különböző helyi gyulladások, szennyeződések zavarhatják a korrekt vizsgálatot. A húgycsőnyílás körül langyos vízzel (esetleg valamilyen fertőtlenítőszerrel) kell lemosni a nemi szervet, majd a vizelet elejét kiengedni, és a jó sugár alá tartani a steril (v. egyéb) edényt, amibe felfogjuk a vizeletet. A vizeletsugár végét sem kell felfogni.
Egészséges vese a vizelet fajsúlyát 1001-1035 között tudja változtatni
A helyesen levett vizeletben kémiai reagensekkel, illetve gyorstesztekkel a következők találhatók:
Fehérje: (protein) - mely minimális mértékben jelen lehet a vizeletben betegség nélkül is, de nagyobb mennyisége komolyabb megbetegedés jele (glomerulopathiák, gyulladások stb.). Pontos mennyiségi meghatározást 24 óra alatt gyűjtött vizeletből lehet végezni.
Cukor: normális esetben nincs a vizeletben - jelenléte további vizsgálatokat indokol, mert pl. diabetes mellitus és bizonyos vesemegbetegedések tünete lehet.
Aceton: éhezéskor, szomjazáskor, ill. cukorürítéssel együtt diabetes mellitus esetén fordul elő.
Epefesték (bi, ubg): friss vizeletben normális esetben is lehet urobilinogén, de a máj bizonyos betegségeiben kórjelző lehet (pl. hepatitis).
A vizelet üledékét centrifugálás után vizsgálják:
Vérvizelés: Normális vizeletben látóterenként 1-3 vörös vértest lehet, ennél magasabb szám esetén beszélünk vérvizelésről, mely lehet mikroszkopikus és szemmel látható - makroszkópos.
A vérvizelés oka lehet:
- húgyútifertőzés(vérzéses hólyaghurut)
- vese és húgyúti tumor, prostatatumor
- immunológiai eredetű vesebetegség - glomerulopathia (veseérgomolyag-bántalom)
- húgyúti kövek
- cystás veseelváltozás
- haematológiai betegségek, vérzékenység
- mérgezések
- érmegbetegedések (érgyulladás, thrombozis)
Gennyvizelés (pyuria): Ha a vizeletben látóterenként 4-6 fehér vértestnél több látható.
Oka lehet:
- húgyúti fertőzés
- kövek
- tumorok
- gyógyszer okozta vesekárosodás
- glomerulonaphritis (veseérgomolyag-gyulladás)
Cylinderürítés: A vese szövetéből származó - a tubu-lusok lenyomata (hyalin, fehérvérsejt, vörösvértest)
Kristályürítés:
- Ca-oxalát krist - táplálékbeviteltől függően jelentkezik - nem kóros
- phosphat krsit (Ca-P)
- húgysav
- cystin (ez mindig kóros)
Baktériumürítés: Steril körülmények között vett középsugarú vizelet esetén millió/ml csíraszámban kóros.
Mikor gondolnak vesemegbetegedésre?
- a vizelet mennyiségének változása
- a vizelés gyakoriságának változása
- vizeletürítési zavarok
- vizeléssel kapcsolatos szokatlan, kellemetlen tünetek (fájdalom, csípő érzés stb.)
- vizelet színének, átlátszóságának megváltozása esetén
- ismeretlen eredetű láz esetén
- hasifájdalomesetén
- szemhéjon, ill. egyéb helyeken jelentkező vizenyő (oedéma) esetén
- nagyfokú sápadtság (vérszegénység) esetén
- csecsemők elhúzódó sárgasága esetén
- csecsemő-, illetve gyermekkorban szinte minden nem típusos tünet, betegség esetén.
Mind a páciens, mind az orvos részéről fontos, hogy ezt az igen sokrétű diagnosztikára alkalmas lehetőséget megfelelően kihasználja.