Évről évre több tucat májátültetést végeznek el Magyarországon. Jelenleg is közel nyolcvan beteg várja, hogy új szervet kaphasson. E téren azonban nehézséget jelent, hogy a ma használatos, hűtési elven alapuló tartósítási eljárással csupán 18 órán keresztül lehet megőrizni az elhunyt donoroktól származó szervek épségét. Emellett létezik olyan gépi eszköz is, amely képes ezt az időt legfeljebb 24 órára kibővíteni, de az időkeret még így is igen szűkös.
E problémára nyújthat megoldást az az új perfúziós rendszer, amelyet svájci kutatók mutattak be a közelmúltban a Nature Biotechnology című tudományos folyóiratban. A sebészek, biológusok és mérnökök alkotta csoport mintegy négyévnyi fejlesztés során alkotta meg az eszközt, amely le tudja utánozni a máj emberi szervezetben meglévő környezetét, megőrizve ezáltal annak életképességét akár egy teljes héten keresztül. Mi több, az eddigi kutatási eredmények szerint a gép elősegítheti a szerv regenerációját is, így lehetővé téve, hogy az eddigi ismereteink szerint transzplantációra alkalmatlan, sérült donorszerveket is fel lehessen használni a jövőben az érintett betegek gyógyítására.
Az összetett rendszer a többi között hasnyálmirigyhormonokat, így inzulint és glukagont alkalmaz az anyagcsere szabályozására. Emellett egyedi, duális vérellátással biztosítja a hosszú távú tartósítás alapfeltételeit. A kutatók eddig tíz donorszervvel folytattak kísérleteket. Ezek mind valamilyen károsodást szenvedtek, elégtelen minőségük miatt pedig az európai transzplantációs központok elutasították a használatukat. A tízből hat máj végül teljesen visszanyerte funkcióját, miután egy hétre rákötötték az eszközre azokat. Még epét is termeltek, ami a beültetett májak életképességének egyik legmeggyőzőbb jele.
A svájci kutatócsoport ugyanakkor hangsúlyozta a tanulmányban, hogy akadnak egyéb olyan paraméterek, amelyeket kísérleti körülmények között nehéz nyomon követni. Az új eszköz által életben tartott májak egyikét sem transzplantálták még élő páciens szervezetébe - ez a terület jelenti a kutatómunka következő célját. Ezzel együtt mint hatalmas áttörést a transzplantációs medicinában jellemezték az eljárást.
Ez is érdekelhet
Forrás: iflscience.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
