Az érzékszervek tájékoztatják a szervezetet a környezet tulajdonságairól. A fizikai természetű jellegzetességekről a látás, hallás, súlyérzékelés és tapintás, míg a kémiai természetűekről az ízlelés és a szaglás útján nyerünk információt. Ha valamelyik érzékszervünk rosszul működik, a hiányosságot egy másik fokozott érzékenysége pótolja.
A tapintás
A tapintás útján gyűjtünk információt a testek minőségéről, formájáról, súlyáról, állagáról és hőmérsékletéről. Érzékszerve a bőr, amely három egymáson fekvő rétegből áll. Kívülről befelé haladva: a felhám (epidermis), az irharéteg (dermis vagy corium) és a bőr alatti kötőszövet (subcutis). A bőr három jól elkülönülő érzet, a tapintás, a hő és a fájdalom megkülönböztetését teszi lehetővé.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tapintás fiziológiája
A tapintáskor az ingerület felvétele különleges végtestecskékkel történik. Ezek közül a legnagyobbak az 1-5 mm nagyságú Paccini-testecskék, amelyek az irharéteg mélyebb részeiben, az izomhüvelyekben (izompólyákban és szalagokban), és az ízületi tokokban találhatók, legsűrűbben a kéz ujjaiban és a tenyérben. E testecskéknek köszönhető a nyomás érzékelése, például, ha szűk a ruha, vagy nyom a cipő. A Meissner-testecskék jóval kisebbek, alig 0,1 milliméter nagyságúak. Elsősorban a tenyéren, az ujjbegyeken és a talpon helyezkednek el. Ezek a zónák tulajdonképpen a tapintási érzékelés központjai, amelyek lehetővé teszik, hogy felmérhessük a testek felszínének jellegzetességeit.
A Ruffini-testecskék az irharétegben arról tájékoztatnak, hogy pontosan hol található a testünknek bármilyen érzet által ingerelt pontja. A hőérzékelést sajátosan kialakult idegvégződések, a termoreceptorok, és egyes testecskék (a Krause-féle testecskék és a Ruffini-testecskék) fogják fel. Érdekesség, hogy a felnőtteknél a meleget érzékelő részecskék száma legfeljebb három a bőr egy négyzetcentiméterén, míg a hideget érzékelő részecskék száma hat és huszonhárom közé esik. A hideg-receptorok száma testtájanként is változó, az ajkak bőre például hússzor többet tartalmaz, mint a lábakat borító bőr.
A fájdalmat szabad idegvégződésekkel érzékeljük, melyek a hideg és meleg tapintási pontoktól független, négyzetcentiméterenként 50-200 fájdalompontot alkotnak a bőr felszínén.
A bőr szerkezeti felépítése
A bőr valóságos védőburokként borítja a test egész felületét, ami egy átlagos méretű felnőtt esetében körülbelül 1,6 négyzet-méternyi területet és 2 kg súlyt jelent. A természetes nyílásoknál - orrlyukaknál, szájnál, végbélnyílásnál stb. - a bőr közvetlen folytatása a nyálkahártya.
A felhám a bőr látható része, soha nem vastagabb egy milliméternél. Vastagsága a test különböző részein változó: legvastagabb a tenyéren és a sarkon, legvékonyabb a szemhéjon. Vékony, átlátszó, többrétegű elszarusodó laphámból áll, és folyamatosan regenerálódik. A mélyebb rétegben az új sejtek fokozatosan kerülnek egyre feljebb a felszínre, míg a fölötte fekvő réteget elhalt sejtek alkotják. A megközelítőleg húsz sejt mélységű, elhalt felhámsejtekből álló réteg hatásos védelmet jelent az alatta lévő, fiatalabb sejtek számára. A sejtosztódás során létre jövő új sejtek körülbelül huszonhét nap alatt jutnak el a bőr felszínére. Az elöregedett sejtek fokozatosan lekopnak, ez a folyamat a hámlás. A felhám legalsó rétegét egy 1-2 µm vékonyságú sejtsor képezi, az új sejtek állandó utánpótlását biztosító alapréteg. A bőrnek ebben a részében nem találhatók vérerek, ezért az alatta lévő rétegből, az irhából táplálkozik.
Az irharéteg rugalmas, kötőszövetből felépülő, ellenálló szövetréteg. Főként kollagénből áll, ami a természetben előforduló fehérjék közül az egyik legszilárdabb, így a bőrt tartóssá és rugalmassá teszi. A kollagén és az elasztin (az irha kötőszöveti rostjai által termelt másik fehérje) felelősek azért, hogy a bőr követhesse a test mozgásait, könnyen és gyorsan megnyúljon, majd visszanyerje eredeti alakját. A felhám mélyebb rétegével érintkező felső felszíne tartalmazza az idegrostokban és véredényekben gazdag irhacsapokat, a papillákat. Érdekességük, hogy hullámos lefutású domborulatokat képeznek, amelyek - főleg az ujjak hegyének alsó felszínén - minden embernél különböző, jellegzetes vonalvezetésű hosszanti sorokban rendeződnek el. Ezen az anatómiai jellegzetességen alapszik az ujjlenyomat-vétel elve.
Az irharéteg alatt található a zsírsejtekben és vérerekben gazdag bőr alatti zsírszövet, amely megvédi a belső szerveket az ütésektől és a hidegtől. Egyfajta energia-tartalékot is képez, amit a szervezet szükség esetén felhasználhat. Fogyáskor ez a zsírréteg tűnik el először.
A bőr járulékos részei
A bőr járulékos részei az ún. bőrfüggelékek: a szőr- és hajszálak, a körmök és a bőrben található faggyú-, verejték- és illatmirigyek.
A tenyér és a talp kivételével a bőr majdnem teljes felületét szőrzet borítja. A szőrzet, és főleg a haj, a melanin nevű bőrfestéknek köszönheti a színét. Az évek előrehaladtával a pigment mennyisége csökken a szervezetben: a haj és a szőrzet fehérré változik, megőszül.
A szőr fonálszerű szaruképződményekből épül fel, a bőrből kiemelkedő része a szál, az irharétegbe mélyedő pedig a gyökér. A hajhagymába, a gyökér alsó, üreges részébe emelkednek be az idegvégződésekkel és vérerekkel behálózott irhacsapok. A szőrzet és a haj rendszeresen újratermelődik. Egészséges esetben átlagosan harminc-hatvan hajszálunk hullik ki naponta.
Egyes vastagabb szőrszálak merevítő izmokat, ún. szőremelő izmokat tartalmaznak. Működésükkor - például hideg hatására - a szőrszálak felegyenesednek, ilyenkor jön létre a mindenki számára jól ismert jelenség, a "libabőr": az izommunka következtében hő termelődik, így védve a bőrt a hidegtől. E folyamat az ember esetében már teljesen haszontalan dolog, a szőrős állatoknál viszont a szőr felállása valóban a test közelében tartja a meleg levegőt így védve a testet a kihűléstől.
Az irharéteg gyűrődéséből, a körömbarázdából bújik ki a köröm. E szarulemez alsó felülete az utolsó ujjperec rózsaszín területén, a körömágyon nyugszik. Élő, folyamatosan növekvő része, a gyökér, ami a köröm tövén lévő kis félhold alakú terület, mely a hold kivételével a bőr alatt található. A köröm növekedésének gyorsasága egyénenként változó, hetente átlagosan egy milliméternyire becsülhető.
Ez is érdekelhet
A faggyúmirigyek a szőrtüszőkhöz kapcsolódnak. Folyamatosan zsírnemű anyagot, faggyút választanak ki, ami megvédi és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. A faggyú viaszok, zsírsavak, koleszterin és elpusztult sejtek maradványainak keveréke. A faggyú bőr védelme érdekében tartalmaz egy olyan vegyületet is, ami az ultraibolya-sugárzás hatására D-vitaminná alakul. (A fülzsír és az az anyag, ami alvás közben összegyűlik a szem körül, valójában szintén faggyú.) A faggyúmirigyek a tenyér, a talp, a makk, a fityma és a kisajkak belső felületének kivételével a test egész felszínén megtalálhatók. 9. szám
