A bőr véd és elválaszt a külvilágtól. Első számú védőrétegünk rengeteg sérülésnek van kitéve, amelyek lehetnek tudatosak, vagy akár véletlen balesetek is. A sebgyógyulás természetes élettani folyamat, szervezetünk regenerációs képessége. Ha egy seb mégsem gyógyul, annak számos oka lehet, okozhatja például cukorbetegség is. A sebgyógyulást befolyásolhatja emellett például a rossz táplálkozás miatt kialakult fehérje- és vitaminhiány, vagy a vénás elégtelenség miatt fellépő vérellátási zavarok. Negatívan befolyásolják továbbá egyes gyógyszerek is, például a kortizon vagy a véralvadásgátlók.
Minél idősebb az ember, annál lassabban hegednek a sebei. A test alapvetően arra törekszik, hogy minden sebet minél gyorsabban bezárjon. Természetesen a sebgyógyulást komolyan befolyásolja a seb jellege, mélysége és elhelyezkedése is a testen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vér normális cinkszintje is pozitívan hat a sebgyógyulásra. Ahhoz, hogy a seb új bőrszövetet termeljen, új sejteknek kell kialakulniuk.
Tiszta sebviszonyok
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A zavartalan sebgyógyulást a tiszta sebviszonyok, a jó oxigénellátottság és a szervezet jól működő immunrendszere biztosítja. Az éles szélű, nem roncsolt sebek esetében gyorsan, egy- két napon belül megindul a hegszövet kialakulása. Ezeknél a sebeknél csak vékony fehéres színű vonalas heg marad vissza. Elsődleges sebgyógyulásról akkor beszélünk, ha a seb résmentesen, minimális hegszövettel gyógyul. Másodlagos a sebgyógyulás akkor, ha a seb gyulladás következtében kötőszövettel telik meg, amely heggé alakul.
Hosszú folyamat
A sebgyógyulás folyamata három részre tagolható. Az első szakaszt még gyulladás jellemzi. A sebet a szervezet saját "kötése", a véralvadék tölti ki, amely segít a fertőzés és a kiszáradás elleni védekezésben. Az immunrendszer "takarítóegységeket", makrofágokat és granulocitákat küld a sebhez, hogy segítsenek a fertőzés megelőzésében, és eltávolítsák a felesleges törmelékeket.
A második szakasz négy-öt napon belül jelentkezik, és a sarjszövet megjelenése, illetve burjánzása jellemzi. A seb rugalmas vázának felépülése további védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben, a rugalmas váz körül megjelennek a kollagén- és az elasztinrostok. A harmadik szakaszt pedig az intenzív kollagénszál-képződés jellemzi. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy egy heg sosem válik ugyanolyanná, mint a korábbi kültakaró: nem tartalmazza a bőr függelékeit, a verejtékmirigyeket, a faggyúmirigyeket, a szőrtüszőket és a színanyagot tartalmazó pigmentsejteket. A sebkezelés fontos eleme a fertőzések megakadályozása, amely ép immunrendszer és alapvetően egészséges szervezet esetén könnyebb feladat, mint a krónikus betegséggel küzdőknél.
Hegveszély
A nagyobb sérülések esetében a hegek kialakulását többnyire nem lehet elkerülni, és teljesen eltüntetni sem. Egyes készítmények használatával azonban megelőzhető a hegek képződése, a már kialakultakat pedig visszaszorítják, puhítják, színüket halványítják, és nem utolsó sorban csökkentik a hegesedést kísérő viszketést és fájdalmat is. Azoknál a sebeknél, amelyet napsugárzás érhet fontos, hogy olyan sebkezelő készítményt alkalmazzunk, amely fényvédőt is tartalmaz, így megelőzhető a hegesedés során fellépő hiperpigmentáció veszélye. A hegek kezelése műtéti módszerrel is lehetséges, de nem minden esetben. Szóba jöhet még a lézeres és az intenzív pulzáló fénnyel történő terápia is.
