A bőrtályogok kezelése a duzzanat felmetszésével kezdődik, hogy a benne lévő gennyet el lehessen távolítani. A műveletet fájdalomcsillapító injekció beadásával végzik. Az orvos meggyőződik róla, hogy minden gennyet sikerült-e eltávolítani, ha nem, akkor sóoldattal kiöblíti. Néha gézt helyez a sebbe, amit aztán pár nap után eltávolít. Ha a tályog teljesen kiürül, akkor nincs szükség antibiotikumra. Ha viszont a fertőzés már szétterjedt vagy az arc középső, illetve felső részén alakult ki, akkor antibiotikumot kell adni, hogy a fertőzés ne terjedhessen át az agyra, ami már nagyon veszélyes volna.
Rory Spiegel, a Stony Brook Medical Center kutatója számolt be arról a tanulmányról, amely véletlenszerűen kiválasztott 1265 beteg vizsgálatával készült, akik bőrtályoggal érkeztek a rendelésre. A kezelések során vagy placebót vagy antibiotikum kezelést kaptak hét napon át. A betegek gyógyulási aránya a hét napos antibiotikum kúra után 80,5 százalék volt, szemben a placebót kapók 73,6 százalékos gyógyulási arányával.
Az olyan betegek aránya csak pár százalékos volt, akiknek 21. napig további kezelésekre volt szükségük. Azaz a tanulmány eredményei alapján csak extrém esetekben tűnik indokoltnak az antibiotikumok alkalmazása, mert csupán a tályog felnyitásával és kitisztításával a fertőzés az esetek túlnyomó többségében jól gyógyul.
A kezelésekkel való legfontosabb kérdések a tanulmány után azok maradtak, hogy azoknál akiknek ez az egyszerű kezelés nem elégséges, mert a tályog következtében láz, rossz közérzet is fellép, illetve az immunrendszerük eleve nincs jó állapotban (például cukorbetegség miatt), vajon milyen kezelés indokolt. És azt is tisztázni kell még, hogy a gyógyszerek használata a bőrtályogoknál vajon milyen összefüggésben lehet az antibiotikum rezisztenciával?
Ez is érdekelhet
Forrás: journals.lww.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
