“Ha egy termék csíp, az azt jelenti, hogy használ”
Ez egyáltalán nem igaz! Akár valamilyen hámlasztónál, akár más terméknél tapasztalunk égő, csípő érzést, kipirosodást, azonnal mossuk le, és többet ne használjuk, mert károsítani fogja a bőrünk védőrétegét – illetve a csípés sokszor azt jelzi, hogy a károsodás már meg is történt. A károsodott barrierű bőr érzékenyebb, sérülékenyebb, könnyebben áthatolnak rajta a kórokozók, ezért kerülni kell mindent, ami irritációt okoz, illetve a bőrfelszín mikrobiomjának egyensúlyát megbolygatja. A nagyon rövid ideig tartó enyhe bizsergés alkalmanként beleférhet (kivéve, ha valakinek kifejezetten érzékeny a bőre), de ha ennél erősebb reakciót mutat a bőrünk valamilyen kozmetikumra, akkor attól inkább szabaduljunk meg.
“A napozás és a szolárium leszárítja a pattanásokat”
Ez a tévhit a mai napig tartja magát, pedig károsabb, mint sokan gondolnák. Nemcsak az a baj vele, hogy nem igaz, hanem az is, hogy ha valaki fényvédelem nélkül napozik, az még fokozhatja is a bőr gyulladását. Nem beszélve arról, hogy az UV-sugárzásnak való kitettség miatt a pattanások hegesedve gyógyulhatnak, a helyükön pedig olyan pigmentfoltok jelenhetnek meg, amelyektől sok idő és pénz lesz megszabadulni, vagy rosszabb esetben akár örökre megmaradhat a nyomuk.
“A zsíros bőrre nem kell hidratáló, és nem szabad rá olajat használni”
A zsíros bőrnek ugyanúgy szüksége van hidratálásra, mint a többi bőrtípusnak. Ha ugyanis túlságosan kiszárad, illetve olyan termékekkel kezeljük, amelyek szárítanak, még több faggyút kezd termelni, emiatt csak még jobban kifényesedik, emellett a pattanások, mitesszerek száma is csak több lesz. A könnyed, tejes vagy géles állagú hidratálók olyan hatóanyagokkal, mint a niacinamid, a SAP ( nátrium-aszkorbil-foszfát ) vagy a cink-PCA, nagyon jól működnek zsíros bőrön. Sőt, az olajok között is vannak olyanok, amelyek kifejezetten jót tesznek, például a tamanu, a feketekömény és a jojoba olaja, illetve a CBD-olaj.
“Teljes mértékben a genetikán múlik, hogy milyen a bőre valakinek”
Ebben a formában ez sem igaz. Az alap bőrtípusunk (normál, zsíros, száraz vagy kombinált) valóban a genetikánkon múlik, ugyanakkor a bőrünk aktuális állapotára számos egyéb tényező hat erőteljesen. Ilyen az életmód, a táplálkozás, a bőrápolási rutin vagy annak hiánya, a hőmérséklet, az UV-sugárzásnak való kitettség, a páratartalom, a hormonális és egészségi állapot, a stressz, a levegő minősége, vagy éppen a gyógyszerszerdés. Ezért is van az, hogy például évszakonként, életszakaszonként másképp viselkedik a bőr. Az olyan bőrállapotok, mint a vízhiány és az érzékenység (az is tévhit, hogy létezik érzékeny, illetve a vízhiányos bőrtípus) éppen ezért bármilyen bőrtípust érinthetnek, és megfelelő rutinnal, hatóanyagokkal a legtöbb esetben hatékonyan kezelhetők is.
“Ha mindennap fényvédőt használok, akkor D-vitamin-hiányom lesz”
Tény, hogy a bőrt érő UV-sugárzásnak fontos szerepe van a szervezet D-vitamin-szintézisében. Ugyanakkor kutatások igazolják, hogy fizikai képtelenség napi szinten akkora mennyiségű fényvédőt felkenni, hogy az száz százalékban kiszűrje az UV-sugarakat. A fényvédő krémeknek nem is ez a dolga, hanem az, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék az UV-sugarak bőrre gyakorolt káros hatásait. Éppen ezért a fényvédőzéstől önmagában nem alakul ki D-vitamin-hiány, ráadásul ennek a vitaminnak a pótlása remekül megoldható táplálékkiegészítőkkel, ha szükséges. A bőr UV-védelmét viszont – a napkerülő magatartás és a minél nagyobb bőrfelületet takaró ruházat viselése mellett – fényvédő termékekkel lehet hatékonyan megoldani.
“Léteznek pórusösszehúzó termékek”
Akármi is van egy kozmetikum címkéjére írva, egészen biztos, hogy a pórusok méretén nem fog változtatni, ugyanis nem lehet azokat összehúzni, mint egy tornazsák száját. Vannak olyan termékek, amelyek a pórusok belső faláról is képesek eltávolítani az elhalt hámréteget, így az ott felgyülemlett elhalt hámsejtek nem keverednek össze a felesleges faggyúval. Ez nemcsak kevesebb pattanás és mitesszer kialakulását jelenti, hanem azt is, hogy így kevésbé lesznek látványosak a pórusok, de ettől még a méretük nem csökken. Tág pórusú bőrre remek hatóanyag a szalicilsavon kívül a niacinamid, a PAD, az azelainsav és a cink is.
“A retinol elvékonyítja a bőrt”
A retinol (A1-vitamin) – és a legtöbb származéka – erős aktív hatóanyag, amelynek a bevezetésével és használatával érdemes körültekintőnek lenni, mert ha túlzásba visszük, akkor irritációt, erősebb kiszáradást, hámlást okozhat. Ugyanakkor arról szó sincs, hogy elvékonyítaná a bőrt. Éppen ellenkezőleg: mivel serkenti a kollagéntermelést, hozzájárul ahhoz, hogy a bőr kicsit feszesebb, tömörebb legyen. Egy, a bőrtípusunkhoz kiválasztott retinolszármazék a megfelelő mennyiségben és gyakorisággal használva remek eleme lehet a bőrápolási rutinnak, mivel jelenleg ez a hatóanyag számít az öregedésgátlás királynőjének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A cikket Dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus lektorálta.
