...csakhogy napjainkban a bizonyítékokon alapuló orvoslás korában, miközben a kemikáliákról egyre-másra jelennek meg a publikációk, készülnek reklámfilmek, addig a fizikoterápiás módszerek viszonylagos elnyomatásban léteznek, és sokkal kevesebb úgynevezett kettős vak vizsgálatot végeznek ezen a területen. A kettős vak vizsgálatnál sem a beteg, sem az orvos nem tudhatja, ki kap valódi és ki csupán valódinak látszó kezelést. A betegek általában mindkét kezelési csoportban gyógyulnak, hatékony terápia esetében azonban sokkal kifejezettebb a gyógyulás abban a csoportban, akik valódi kezelést kapnak. A többiek a gyógyulásba vetett hitüknek köszönhetik a javulást.
Nos, a nem gyógyszeres kezeléseket sokkal inkább próba-szerencse alapon végzik. S noha nagyon hatékony kezeléseket is ismerünk, gyakran ezekre sincs a kezünkben bizonyíték. Kivételt képez talán a lágylézer, amelyről idestova több száz bizonyító erejű vizsgálat áll a rendelkezésünkre. A legfontosabbak közé tartozik Jan M. Bjordal 1997-es disszertációja, majd későbbi vizsgálatai, melyekből kiderül, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők kevésbé hatékonyak, mint a gyulladásra adott lézerkezelés. A norvég egészségbiztosító a publikáció megjelenését követően bizonyos gyógyszerektől megvonta a támogatást, helyükre a lágylézer-kezelés lépett.
Körülbelül ebben az időben Magyarországon, a Szent István Kórház Bőrgyógyászati osztályán is végeztek vizsgálatokat lábszárfekélyes betegekkel. Miután a kettős vak vizsgálathoz elengedhetetlen, hogy ne legyen érzékelhető különbség a valódi és az álkezelés között, a leghatékonyabbnak ismert látható piros lézeres készülék helyett infralézer sugárnyalábbal dolgoztak. A kiegészítő kezelésként adott lézer így is kétszer olyan gyors gyógyulással ajándékozta meg a vele kezelteket. Vajon minek köszönhető a gyógyhatás?
Hogyan hat?
A többi fényforrással összehasonlítva a lézer az egyetlen, ami a sejtekbe érkezve elegendő energiát tud átadni ahhoz, hogy az ott lévő több milliárd molekula között, többnyire a mitokondrium nevű sejtszervecskében megbújó mintegy 300 fotokrómot (fényből színváltozás kíséretében energiát felvenni képes anyagok, molekulák) a lézerfotonok eltalálják, és a sejtek életében kedvező fordulatot hozó biokémiai folyamatokat indítsanak be.
A biológiai hatás ugyan bizonyított, azt azonban elég nehéz megmondani, hogy a lézerfény hatására pontosan melyik molekula és milyen változásokon megy át a sejt irdatlan tagot számláló molekulatömegében. Tina I. Karu, észt születésű biofizikus ennek felderítésére számos "in vitro" (élő szervezeten kívüli) vizsgálatot végzett, megmérve az egyes fotokrómok úgynevezett akciós spektrumait. Az eredmények ellenére máig kérdés például, hogy ugyanazok a molekulák változnak-e a sejtben lézerhatásra, mint amelyek elkülönítve a laborban reagáltak, és vajon ugyanúgy vagy pedig másképp. Sejtbéli környezetük ugyanis merőben eltér attól, amikor izolálva vannak egy kémcsőben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mire hatásos?
A lágylézer elsődleges hatásai a gyulladáscsökkentés, a fájdalomcsillapítás, serkenti a sejtszaporodást, ennélfogva gyorsítja a sebgyógyulást, oldja az izomspazmust, azaz az izomgörcsöket, valamint némi immunstimuláló hatást is ki lehet mutatni. Néha valóban csodás eredményeket lehet elérni vele, de valójában "csak" annyit csinál, hogy helyreállítja a sejtműködés, a sejt-anyagcsere hibáit, ami aztán elhárítja az akadályt a szervezet saját gyógyító folyamatainak működése elől.
Nem mindenható csodaszer, csak majdnem...
Bár hihetetlenül sok mindent gyógyít, nem mindenhol hat, csak ott, ahol valamiféle kóros elváltozás van. A lágylézer az alternatív medicina eszköztárához tartozik, de természetgyógyászati módszernek semmiképpen nem nevezhető, hiszen hatása kimutathatóan fizikai törvényszerűségeken alapul. Helyzete mégis különleges. Európában számos helyen finanszírozza a kezelést az egészségügy, nálunk is az akkreditált orvos-továbbképzések között választható a lágylézer használatát oktató kurzus, de nem került be a szabályozott eljárások körébe, ennélfogva tulajdonképpen bárki használhatja, nem kell hozzá orvosi diploma. Ez azt jelenti, hogy akár az utca embere is használhatná otthon?
Igen is, meg nem is. Használatához nem kell ugyan orvosnak lenni. Tanos Endre, az egyik orvosokat képző kurzus fizikus előadója és szervezője azért óva int. "Ha laikusok tévednek be hozzánk, mert lágylézer-készüléket vásárolnának önkezelésre, az első kérdésem mindig az, hogy "Mire használná?", rögtön a másik pedig az, hogy "És orvos látta?". A kezelés ugyanis nem ördöngösség, de a helyes diagnózis elengedhetetlen. A lágylézer nem csak a beteg szervezet sejtjeit késztetheti gyors osztódásra, előfordulhat például, hogy rákos sejteket is vagy egy jelenlévő gombás fertőzést is "belobbantja". Terhes nő hasán megint nem szabad használni, mert alhasi vérbőséget okozva vetélést okozhat."
Vannak tehát ellenjavallatai, és ezt a kezelés előtt mind tudni kell. Azonkívül nem steril gyulladások esetében a gyulladás kórokozóját előbb ki kell irtani, ami orvosi feladat. Az viszont nem ritka, hogy az orvos, miután páciensével megbeszélte és kipróbálta a készülék használatát, odaadja neki otthonra is. Lehetséges tehát, hogy laikus is kezelje magát otthon, akár tévénézés közben is.
Sok sportorvos és edző is használja. A hazai válogatottak jól felszereltek lézeres készülékkel, többek között a férfi vízilabda- és a női kézilabda-válogatott is rendszeresen használja. Miután az egészséges sejtek működését nem változtatja meg, valójában nincs mellékhatása. Esetleg túlkezelés előfordulhat, ami fölöslegesen nagy, de aztán lecsengő fájdalommal jár, valójában a gyógyulás kezdetét jelzi. A legrosszabb, ami történhet, hogy nem a megfelelő pontokat éri a kezelés, és ezért nem hatékony. A szakértelem azért nem nélkülözhető teljesen, már csak azért sem, mert sok mindenre hat, és minden javallatnál fontos lehet tudni az alkalmazás módját is.
Ahol szinte csodát tesz
Egy-két betegségnél nagyon látványosan működik. Ilyen például a herpesz vírus. Az ajakherpesz (Herpes labialis) esetén a kezelés hatására nem csak hogy hamarabb múlik el a gyulladás, utána egyre ritkábban jön elő. A Herpes zooster esetében pedig alig három nap leforgása alatt csaknem eltűnik a sömörös gyulladás, ráadásul ún. postherpetikus fájdalom nélkül. 7-10 nap alatt teljesen felszívódnak a bőrtünetek. A HPV-fertőzött nők méhszájának kezelésében is jó szolgálatot tehet. A lágylézert használó nőgyógyászok arról számoltak be, hogy a kezelés megszünteti a vírus kimutatható jelenlétét. P3-as citológiai leletű méhszáj lágylézeres kezelése után a lelet P1-esre javult, s a vírus eltűnésével elhárult a méhnyakrák kialakulásának esetleges veszélye is. A kezelés ilyen alkalmazását egyelőre kísérleti fázisnak kell tekinteni, de úgy tűnik, megelőző jellege van, és segítségével sok méheltávolító műtét lesz kivédhető. Ugyancsak nagyszerű eredmények szólnak a lágylézeres övsömör-kezelés mellett.
Hogyan kell elképzelni a kezelést?
A lézerkészülék fénynyalábját néhány percre a testtáj megfelelő pontjaira kell irányítani, míg megfelelő dózis nem jut a beteg sejtekhez. A kezelés dózisfüggő, az erősebb teljesítményű készülékekkel alkalmanként gyorsabban megkapják a sejtek a szükséges foton-mennyiséget. A kezelési pontok a lágylézer idestova csaknem 40 éves története alatt szerzett tapasztalatok alapján kereshetők meg. Nincs mögötte semmi hókuszpókusz, a fájó pontok is lehetnek mérvadóak, a gyulladt testtáj anatómiáját kell hozzá ismerni. Izomhúzódásnál például az izom tapadási pontját is be kell sugározni. A teniszkönyöknél a tenyértől a vállövig vannak besugárzandó pontok, nem csak a fájó könyököt kell kezelni.
Ez is érdekelhet
Házi gyógyítás vagy szakemberkeresés?
Ha valaki mégis otthonra szeretne készüléket, nincs semmi akadálya. A legegyszerűbbeket már 16 000 forint körüli összegtől be lehet szerezni, ami a gyógyszerárakhoz viszonyítva nem is olyan sok. Egy körömnyi bőrgyulladást az 5 milliwattos készülékkel mintegy 7 percig kell kezelni. A súlyos lábszárfekélyhez már 30 milliwattos készüléket javasol a szakember. Az országban legalább 3000 lehet a lágylézert használó orvosok száma. A lézert a praxisukban használni tudó, tipikusan gyulladásos betegségeket kezelő szakorvosok közül a reumatológusok 6-10 százaléka, a háziorvosok és fogorvosok mintegy harmada használja előszeretettel a lágylézert. (Megjegyzendő, hogy sokan az úgynevezett fehér, kompozit tömés megkötéséhez használt készüléket vélik lézernek, pedig ilyenkor UV-fényt használnak. A lágylézer elsősorban afták és sebek kezelésére használatos, segíti a sebgyógyulást.) Sajnos a gyerekorvosok közül kevesen ismerik, és szavaznak neki bizalmat, pedig nemzetközi adatok szerint a gyerekek nagyon jól reagálnak a kezelésre.
