Az elmúlt időszakban világszerte extrém meleg volt, amit egyértelműen bizonyítanak a megdőlt melegrekordok és a tomboló erdőtüzek. A klímakutatók ráadásul már arra is figyelmeztettek, hogy a következő évtizedekben egyre erősebb és gyakoribb hőhullámokra készülhetünk. Viszont már az egészségügyi szakértők is megkongatták a vészharangot. Úgy vélik ugyanis, hogy komoly veszélyeket rejt magában, ha a növekvő hőmérséklet miatt az emberek egyre több időt töltenek alig fedett testtel a napon, és így jobban kiteszik magukat az UV-sugárzásnak.
Aggódnak az orvosok
„Melanómás betegeket kezelő klinikusként határozottan aggódom amiatt, hogy az egyre melegebb nyarak több melanómás esethez és a bőrrák okozta gyakoribb elhalálozásokhoz vezetnek” – nyilatkozta a The Guardiannek Sarah Danson, a Sheffieldi Egyetem onkológia professzora. Julia Newton-Bishop, a Leedsi Egyetem melanoma-kutatócsoportját vezető klinikus tudós pedig arra mutatott rá, hogy a melanoma kialakulásának egyik legfőbb rizikófaktora a gyakori leégés. „Attól tartok, hogy az éghajlatváltozás miatt a leégések száma megnő, és később a melanómás betegek száma is emelkedni fog” – fogalmazott.
Az Egyesült Királyság rákkutató intézetének adatai szerint az 1970-es évek óta a több mint háromszorosára nőtt az országban a bőrrákos férfiak elhalálozási aránya, de a nők körében is emelkedés figyelhető meg. Úgy gondolják, hogy a növekedés hátterében számos tényező áll, egyebek mellett az, hogy egyre többen utaznak mediterrán országokba, ahol fokozottabb napsugárzásnak vannak kitéve. A rákkutató központ vezérigazgatója, Michelle Mitchell szerint már az is megtriplázhatja a bőrrák kialakulásának kockázatát, ha valaki kétévente egyszer leég.
Az UV-sugárzás a baj, nem a meleg
A Bristoli Egyetem klímatudományi szakértője, Dann Mitchell professzor is megjegyezte, hogy valóban lehet egy közvetett kapcsolat a melegebb időjárás és az egészség között. „A hőmérséklet emelkedése az egyik olyan dolog, amely világosan jelzi éghajlatváltozás hatásait, és nemcsak nyáron, hanem az egész évben. A hőmérsékleti változás pedig a viselkedési mintákra is kihat, például úgy, hogy az emberek hajlamosabbá válnak több időt tölteni a szabadban a megszokottnál melegebb napokon. Emiatt aztán az egész évben több UV-sugárzás éri a bőrüket, mint eddig” – magyarázta. Hozzátette, a klímaválság hosszú távú egészségügyi következményeiről eddig nem esett túl sok szó.
A rákkutató központ vezető egészségügyi információs menedzsere, Karis Betts ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az elmúlt időszak hőhullámainak bőrrákos esetekre gyakorolt hatásáról túl korai lenne beszélni, a rák kialakulás ugyanis hosszabb időt is igénybe vehet. Emlékeztetett továbbá, hogy a leégésért és a bőrrákért a Napból érkező ultraibolya-sugarak felelősek, nem pedig a hő. Az UV-sugárzás pedig még az általában borult, esős Egyesült Királyságban is elég erős lehet időnként ahhoz, hogy március közepétől október közepéig bármikor leégjenek az emberek, függetlenül attól, hogy tombol-e éppen hőhullám vagy nem.
A szakemberek szerint egyébként számos óvintézkedést megtehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük az UV-nak való kitettségünket, illetve mérsékeljük a leégés – hosszabb távon pedig a bőrrák – esélyét. 11 és 15 óra között például ajánlott tartózkodni a közvetlen napfénytől, és ha elmegyünk otthonról, előtte mindig kenjük be magunkat napvédő krémmel. Aki pedig egy új vagy egy megváltozott anyajegyet fedez fel magán, az mielőbb forduljon orvoshoz, mivel a korai diagnózis akár életmentő is lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
