A melegkiütés (miliaria) viszonylag gyakori bőrtünet csecsemőknél, kisgyerekeknél. A hőszabályozásuk nem olyan fejlett, mint a felnőtteké, ezért a hőség hatására eltömődhetnek a verejtékmirigyeik. A meleg, nedves környezetben pedig könnyen elszaporodnak a baktériumok, amelyek látható tüneteket okoznak: piros foltokat, hólyagokat. Éppen ezért meleg időben a szülőknek fontos lenne a gyerekeknél is a szellős, könnyű öltözéket és lehetőség szerint a pelenka nélküli „szellőztetést” választani – hívta fel a figyelmet dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus.
Melegkiütés mindazonáltal felnőttkorban is kialakulhat, ugyanis a meleg hatását fokozzák a túl szoros, nem szellőző ruhák. Ezek alatt megreked az izzadtság, amiből kialakulhatnak a kiütések. A melegkiütések gyulladásos formáját miliaria rubrának hívják, amely többnyire viszkető, duzzadt, vörös pattanás formában jelenik meg. A nem gyulladásos típus, a kristályos miliaria főként a háton, a vállon, a mellkason, a hónaljban alakul ki folyadékkal telt hólyagként. Többnyire nem egyetlen hólyagról van szó, sőt, az adott bőrfelületen nagyobb csoportokban vannak jelen a hólyagocskák. Ezek nem viszketnek, nem pirosak, és ha kifakadnak, ha elvakarjuk őket, vízszerű folyadék távozik belőlük. Jellemzően gyorsan elmúlnak, különösen, ha szabadon hagyjuk a testfelületet. Ezért ha biztosak vagyunk abban, hogy melegkiütésről van szó, a legfontosabb teendő a szellőztetés.
Erről ismerhető fel a fényérzékenység
Akkor beszélhetünk fényérzékenységről, ha valaki a normálistól eltérően reagál a fényhatásra. Ha csalánkiütés alakul ki, akkor valódi allergiáról van szó, amely nem gyakori jelenség. Onnan lehet felismerni, hogy kellemetlen égető, viszkető érzés mellett összefolyó kiütések fedezhetők fel a bőrön a fénynek való kitettség után – a fénnyel leginkább érintkező területeken. Érdekes megfigyelés, hogy a tünetek kora tavaszi megjelenése után később a jelenség enyhül, mintha megszokná a bőr a napot. Terápiájában így megoldás lehet a speciális megelőző fénykezelés, vagyis az érzékenységhez való hozzászokás még nyár előtt.
Néhány anyag felerősítheti a bőr fényérzékenységét. Az ilyen fényérzékenyítő anyagok megsokszorozzák a fény hatását, és csúnya, hólyagos bőrgyulladást okoznak, amely után később sokszor marad vissza barna folt. Fényérzékenységet kiváltó anyagot tartalmaz például a petrezselyem, kömény, ánizs, pasztinák, citrusfélék, sárgarépa, a krizantém, napraforgó, őszirózsa. Veszélyes ilyen szempontból a bergamottolaj is, amely bizonyos parfümökben és akár napolajokban is jelen lehet. Napsütéses időszakban semmiképpen se fújjunk a bőrünkre parfümöt!
Érdemes a nyári kertészkedéssel is óvatosnak lenni azok számára, akik fényérzékenységgel küzdenek. A napon végzett munka után 24 órán belül kialakulhatnak a hólyagos, fájdalmas, gyakran a növény körvonalát mutató nyomok. Gyógyszerek is okozhatnak ilyen problémát, ezért mindig el kell olvasni az adott szerek leírásában a mellékhatásokról szóló részt. Ha szerepel benne a fényérzékenység, akkor fokozottan ügyelni kell a fényvédelemre, illetve kerülni kell a direkt napsütést.
Ez is érdekelhet
Mikor kell felkeresni a bőrgyógyászt?
„Ha nem múlik el magától a melegkiütés, érdemes orvoshoz fordulni. Rázókeveréket rendelhetünk el, amely enyhíti a viszketést, égő érzést. Ritkábban, de előfordulhat, hogy helyi antibiotikumos kenőcsre van szükség, ha a kínzó tünetek alapján úgy látszik, hogy az érintett bőrfelületen elszaporodtak a baktériumok” – foglalta össze dr. Brezán Edina. „A kivizsgáláson az is kiderülhet, hogy valójában napallergiáról van szó, amelyet szintén ajánlatos lehet gyulladáscsökkentő, hűsítő készítménnyel kezelni, súlyosabb esetben antihisztamin szedése mellett. A tünetek elmulasztásában a helyi szteroid kezelés is sokat segít. Természetesen a fényvédelem és a karokat, lábakat, fejet fedő ruházat megelőzésként és kiegészítésképpen is elengedhetetlen” – tette hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
