A hétköznapi szóhasználatban gyakran tévesen nevezzük valamennyi bőrelváltozást szemölcsnek vagy anyajegynek, holott olyan bőrnövedékekről van szó, amelyeket több szempont - eredetük, megjelenési formájuk, valamint szövettani szerkezetük - alapján csoportosítunk; azonosításuk nem minden esetben könnyű, de mivel nagyon fontos, a rutinszerűen végzett szövettani vizsgálat adhat biztos diagnózist.
A legtöbb szemölcsért a HPV (humán papilloma vírus) a felelős, kórokozója a bőr sejtjeit fertőzi meg, megbetegítve ezzel a bőrt és a nyálkahártyát is, jóindulatú elváltozásokat okozva. Egyes típusok előfordulásakor azonban fennáll az elrákosodás lehetősége is. A HPV-fertőzés nagyon gyakori; eddig több mint 60 HPV típust ismer az orvostudomány, az altípusok jellemzően különböző, egymástól eltérő bőrtünetet okoznak. A kialakult tünet nemcsak a vírus típusától, hanem a fertőzés helyétől is függ. Így a bőrgyógyászok a szemölcsöket elhelyezkedésük és alakjuk szerint osztályozzák: talpi vagy tenyéri szemölcs, genitális szemölcs, gégeszemölcs, közönséges szemölcs, fonálszerű szemölcs, valamint a lapos szemölcs. A vírusok érintkezés - beleértve a szexuális együttlétet is - útján, emberről emberre terjednek, de a tárgyakon is több órán át életképesek maradnak.
A közönséges szemölcs (verruca vulgaris) tüneteiért is a HPV felelős. A leginkább az ujjakon, a kézháton, ritkábban más bőrfelületen kialakuló szemölcsök főleg gyermek- és ifjúkorban gyakoriak. Jól körülhatárolt, általában 2-10 mm átmérőjű, gyakran érdes felületű, olykor bolyhos felszínű, kerek vagy szabálytalan formájú, kemény tapintású csomó. Színe általában szürke, sárga, barna vagy szürkésfekete. Nem fájdalmasak, kivéve, ha elfertőződnek, vagy a körömlemez alatt alakulnak ki.
A hagyományos besorolás szerint a közönséges szemölcshöz tartozó lógó szemölcs (verruca filiformes) általában az arcon, nyakon, szemhéjakon, valamint a hajlatok vékony bőrén jelentkezik. Nagyjából 1-2 mm-es, apró, vékony, halványbarna szarunövedék, amelynek végződése ecsetszerű, leginkább fűcsomóhoz hasonlítható. Szintén fertőzés útján terjed, az esztétikai hibán kívül nem okoz különösebb problémát. Területe a borotválkozás következtében gyakran kiterjed.
Szintén sokak számára ismerős a lábakra nehezedő testsúly miatt a talpon kialakuló tyúkszem (verruca plantaris), amely nem tud kifelé nőni, a bőr mélyébe terjedő növedék ezért számos idegvégződést nyom, így fájdalommal is jár. A fokozott izzadás, a szoros és zárt cipők miatt az egyre sűrűbben megjelenő szemölcsök végül úgynevezett mozaikszemölccsé, plakká olvadnak egybe.
Szintén a humán papilloma vírus tehető felelőssé a futószemölcs (verruca plana juvenilis), vagy más néven a laposszemölcs megjelenéséért is. A sima felületű, sárgásbarna, bőrszínű vagy halványbarna gyorsan szaporodó 1-2 mm-es, lapos, növedékek elsősorban gyermekeken, de felnőtteken is előfordul. Meglehetősen makacsak, ellenállóak lehetnek a kezeléssel szemben. Az öregkori laposszemölcs (verruca plana senilis), amely barnás-fekete, borsónyi nagyságú daganat főként a törzsön jelentkezhet, néha tömegesen. A bőr öregedésével járó elváltozás, és nem a HPV vírus okozza.
A kakastaréjként is emlegetett bőrkinövés (condyloma acuminatum) az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő genitális szemölcs. A fertőzést követően a férfi és női nemi szerveken, a húgycső és végbélnyílás körül alakulnak ki a puha, nedves, kisméretű, szürkés vagy rózsaszínű polipok, amelyek jócskán megnőhetnek. Nagy a fertőzőképessége, többek között méhnyakrákot is okozhat, terheseknél szülési akadály is lehet. A HPV által okozott condyloma planum szintén a nemi szervek bőrén jelentkezik, halvány, vöröses barna, alig előemelkedő, kifejezetten lapos, formában. Általában több gócú, néhány milliméter átmérőjű. A HPV több altípusát teszik felelőssé a külső nemi szerveken megjelenő, különböző nagyságú hyperpigmentált növedékek (bowenoid papulosis) megjelenéséért. Eltávolításuk indokolt, mivel fennáll a veszélye, hogy elrákosodhat.
A ritka, familiárisan halmozódó bőrjelenséget, a Lewandowsky-Lutz féle diszpláziát szintén a HPV altípusok okozzák. Gyermekkorban főként a kéz és lábháton jelentkezik, felnőttkorra ellepi a bőrt. Bowen-kór , laphámrák alakulhat ki belőle.
Az uszodaszemölcs (molluscum contagiosum) néven emlegetett hámszaporulat félgömb- vagy gyöngyszemszerű, bőr- vagy gyöngyházfényű, inkább keményebb elváltozás, közepén gyakran apró, köldökszerű behúzódás látható. Kórokozója a himlőt is okozó poxvírus. Általában csökkent ellenálló képességű kisgyermekek, vagy ekcémában szenvedők bőrén jelentkezik.
A szemölcsöket és a HPV által okozott, főként jóindulatú bőrdaganatokat a pontos diagnózist követően általában lézerrel, fagyasztással vagy sebészeti beavatkozással - helyi érzéstelenítésben éles kanállal, elektromos késsel - távolítják el. A tenyéri, talpi szemölcsök speciális puhító kötések alkalmazása után könnyebben eltávolíthatók. A bőrkinövések közvetlen ecsetelése történhet vegyi anyagokkal, ám ez akár hetekig-hónapokig is eltarthat, kimarhatja a környező bőrfelületet és gyakran eredménytelen. Ilyenkor a helyi kezelések mellé immunerősítő készítményeket is szedhetünk. Jó tanács továbbá, hogy igyunk sok friss cékla, grépfrút- és vörösáfonya-levet, fogyasszunk kevesebb alkoholt, illetve dohányterméket.
