Mindenki életét keserítette már meg egy rosszkor, rossz helyen kiviruló pattanás. Mit lehet tenni ilyenkor? Mielőtt bárki gyorsan nekiesne, hogy pikk-pakk kinyomja, érdemes utánaolvasni a témával kapcsolatos tévhiteknek, féligazságoknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribbakat és legveszélyesebbeket.
1. tévhit: "A pattanásoknak jót tesz a napfény, gyorsan helyrejönnek tőle."
Ennek az elképzelésnek bőrgyógyász szakorvosok szerint van igazságtartalma, de az aknés bőr napoztatására fokozottan figyelni kell, mert ha túlzásba esünk, épp ellenkező hatást érhetünk el. "A legtöbb ember bizonyára már tapasztalta, hogy pattanásos panaszai napfény hatására javulnak. Nem véletlenül: a napfénynek valóban van hámsejteket leválasztó és gyulladáscsökkentő hatása. De fontos észben tartani, hogy csak egy bizonyos ideig pozitív ez a hatás. A gyenge tavaszi nap javíthat a tüneteken, de az erős, nyári napfény hegek kialakulását is generálhatja, maradványtüneteket - hiperpigmentációt (barna foltokat) - okozhat, és a külső elzáródások "beégetésével" fokozhatja a pattanások kialakulásának esélyét" - hívja fel a figyelmet a lehetséges veszélyekre dr. Irinyi Beatrix bőrgyógyász-allergológus. Hogy a pattanásos bőr napoztatása meddig hasznos és mikortól káros, több tényezőtől függ: bőrtípustól, a panaszok súlyosságától és hogy a tünetek mióta állnak fenn, vagy hogy adott esetben mi a fő provokáló tényező. A fényvédelemre az aknés betegeknek különösen ügyelniük kell, de ma már ez sem okozhat gondot, ugyanis kaphatóak kifejezetten faggyútermelési problémákkal küzdők számára gyártott antikomedogén termékek. Ezek nem zárják el a faggyúkivezetőket - nem lesz még zsírosabb tőlük a bőr -, és arctisztítással gyorsan, egyszerűen eltávolíthatóak.
"Talán azért él az emberekben még mindig ez a tévhit, mert a napbarnított bőrön kevésbé látszanak a pattanások" - véli dr. Körmendy Miklós bőrgyógyász-kozmetológus. Véleménye szerint napozás helyett az aknéval küzdőknek - amennyiben nem hatásosak a helyi kezelések - érdemes tájékozódniuk a speciális hullámhosszú fénykezelésekről. Ezek spektruma egész más, mint a napfényé, és hozzáértő szakember segítségével az eredmény pozitív lehet.
2. tévhit: "Együnk sok sárgarépát, mert a benne lévő A-vitamin megakadályozza a pattanások képződését!"
Ön mindent bevesz? Új sorozat a HáziPatika.com-on
A neten keringő és egyre szaporodó egészségügyi tévhiteknek se szeri, se száma. De mit higgyünk el, és minek ne dőljünk be, ha nem akarjuk kockáztatni saját és mások egészségét sem? A HáziPatika.com legújabb kezdeményezésének célja, hogy segítsen eligazodni az álhírek, a veszélyes egészségügyi tévhitek világában.
A C-vitamin tényleg gyógyítja a rákot?
Nem veszélyes, ha valaki náthás betegként egy-két hétig nagy dózisú C-vitamint szed, igaz nem használ, de legalább nem is árt, a felesleges mennyiség vizelettel távozik. Daganatos betegeknél viszont végzetes is lehet az a hiedelem, amely szerint az aszkorbinsav gyógyítja a rákot. Őket nem csak a terápiától terelheti el ez a tévhit, hanem akár a kezelést is gyengítheti. Szakértőkkel néztünk körül a C-vitamin felhasználásának útvesztőjében.
A sárgarépafogyasztás egészséges, a benne található béta-karotint - ami az A-vitamin provitaminja - valóban hasznosítja szervezetünk, mégsem ez a legjobb recept a pattanások kialakulásának megakadályozására. "Olyan mennyiségben ugyanis nem lehet bevinni a szervezetbe, hogy előanyagából a pattanások ellen hatásos mennyiségű A-vitamin képződjön" - magyarázza dr. Körmendy Miklós.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Az A-vitamint valóban használják a pattanásos bőr lokális és szisztémás kezelésére, mert segít az elhalt hámsejtek bőrfelszínről való eltávolításában" - teszi hozzá dr. Irinyi Beatrix, hangsúlyozva, hogy az ehhez szükséges napi 20-30 milligrammot viszont nem sárgarépa-ropogtatással lehet biztosítani, hanem célzott vitaminbevitellel. A túlzott A-vitamin fogyasztással viszont érdemes vigyázni, ugyanis nagy dózisban kellemetlen tüneteket, például fényérzékenységet vagy akár mérgezést is okozhat.
3. tévhit: "A házi praktikáknál nincs jobb pattanások ellen. A kipirosodott részre kenjünk fogkrémet/ paradicsomot/ mézet/ narancshéjat/ teafa-olajat, és elmúlik a gyulladás. Ha nagyon csúnya, jegeljük!"
Mint minden betegség, a mitesszerek gyógyításánál is érdemes fenntartással kezelni a bombabiztosnak vélt házi praktikákat. "A fogkrém például valóban szárít, de komoly kezelésre nem alkalmas, ahogy a paradicsom és a méz sem. Utóbbit inkább fogyassza a páciens, jobban jár vele" - tanácsolja dr. Körmendy Miklós. Hozzáteszi: ezek a célzott aknekezelés mellett nem feltétlenül ártalmasak - főleg, ha valaki hisz bennük -, de vannak olyan anyagok, mint például a fahéj vagy a teafaolaj , amelyek komolyan allergizálhatnak, és használatukkal inkább ártunk bőrünknek. A jeges kezelés véleménye szerint szintén hatástalan. Régen olykor szénsavhóval vagy egyéb fagyasztószerekkel kezelték a makacsabb bőrelváltozásokat, hegeket, de egyik sem volt igazán elterjedt módszer. Az otthoni, gyors duzzanatlelohasztást célzó jeges kísérletezést azonban dr. Körmendy Miklós nem ajánlja, mert - mint mondja - amikor a pattanás komoly duzzanattal jár, sok esetben már csak a gyógyszeres kezelés hatásos.
Dr. Irinyi Beatrix sem javasolja, hogy a pattanásos bőrt a fent említett anyagokkal kezeljük. Még akkor sem, ha valóban van gyulladáscsökkentő hatásuk. "Egy eleven, esetleg gennyes területen - egyéni érzékenységtől függően - irritáló hatásúak lehetnek" - magyarázza. A legnagyobb probléma mégis az velük, hogy noha a cél sokszor egyetlen gyulladt pattanás leszárítása, a gyakorlatban ez mégsem valósítható meg. "Nem lehet kizárólag egy kis helyre koncentrálni ezeket az anyagokat: 24-48 órán belül az összes megbolygatott pattanás környékén található faggyúmirigy a túlzott szárítás hatására megduzzad, mivel a faggyútermelés fokozódik a szárítás hatására, és a helyzet még rosszabb lehet" - szemlélteti.
4. tévhit: "A csokitól, sós mogyorótól, zsíros ételektől másnapra biztos kipattog a bőr!"
Masszívan tartja magát a köztudatban ez a megállapítás, és noha dr. Irinyi Beatrix szerint van benne igazság, érdemes tisztában lenni vele, hogy bizonyos élelmiszerek csak az arra hajlamos embereknél okozhatnak pattanásokat. Azoknál, akiknél genetikailag is túlzott faggyútermelés áll fenn vagy az elhalt hámsejtleválás a bőr felszínéről nem megfelelő. "A zsíros ételek fogyasztásától - mint a töltött káposzta vagy a csülök - nem lesz pattanásos a bőr. Mitesszerképződést serkentő élelmiszer a kakaó, az olajos magvak , a magas glikémiás indexű és a fűszeres ételek" - sorolja dr. Irinyi. Ezek némelyeknél többlet-faggyútermelést indukálnak, ami idővel elkezdi irritálni a faggyúkivezető falát: begyullad, megduzzad, vörössé válik, és pattanás formájában jelentkezik. Aki erre hajlamos, akár egyetlen kocka csokitól is kipattoghat. Aki viszont nem, nyugodtan ropogtathatja a pisztáciát, a mogyorót és egyéb olajos magvakat, nem lesz pattanásos a bőre. Egyéni szabályozástól függ, hogy kinek mitől fokozódik a faggyúmirigy-termelése.
Dr. Körmendy Miklós szerint nehéz meghatározni, hogy pontosan mi a genetika és az étrend szerepe a pattanások kialakulásában. Mint mondja: fontos a kiegyensúlyozott étkezés, hogy minél kevesebb gyorsételt fogyasszunk. "Ettől függetlenül a pattanásokra nincs speciális diéta: normális, vegyes étkezés javasolt" - teszi hozzá.
5. tévhit: "Ha rendszeresen - szappannal - mossuk az arcunkat, nem leszünk pattanásosak."
Ma is sokakban él az a tévhit, hogyha valaki rendesen mosakszik, tisztán tartja az arcát, nem lesznek bőrhibái. "A pattanásosság nem fertőzés, nem a piszoktól alakul ki. A faggyúmirigyekben normálisan is él egy baktériumféle, az arcbőrt nem lehet teljesen sterilizálni" - mondja dr. Körmendy Miklós. Senkit sem buzdít gyakori szappanos arcmosásra, ugyanis szárítja a bőrt, amitől nehezebben ürülnek a mitesszerek, és gyógyulás helyett a helyzet még rosszabb lehet.
Hasonlóan vélekedik dr. Irinyi Beatrix is. "Ne használjunk szárító hatású készítményeket - szappant vagy alkoholtartalmú lemosót, sminkeltávolítót - az arcunkra. Ezek ugyanis a hirtelen vagy túlzott szárítás következtében arra késztetik a faggyúmirigyeket, hogy még több faggyút termeljenek, ami újabb pattanások kialakulását generálja" - vázolja a folyamatot. Véleménye szerint arctisztításra a desztillált víz- vagy tejalapú lemosók, a micellás vizek és olyan mikrohámlasztók a legalkalmasabbak, amelyek a bőr felső hámrétegét - nem erélyes módon - napi szinten leválasztják.
6. tévhit: "Mindenféle sminktermék még rosszabbat tesz a pattanásos bőrrel."
Ma már vannak kifejezetten problémás, pattanásos bőrre kifejlesztett dermokozmetikumok, amelyek nem tömítik el a faggyúkivezetőket. "Nincs feltétlenül igaza annak, aki azt mondja, hogy egy fiatal, aknés beteg ne fedje le az arcán található pattanásokat korrektorral, vagy egyéb, bőrszínű védőréteggel. Ha valakinek csúnya az arcbőre, mert komedók vagy gennyes pattanások vannak rajta, és emiatt stresszel, a helyzet csak romlani fog. A stressznek ugyanis faggyútermelés fokozó hatása is van" - magyarázza dr. Irinyi Beatrix. Vagyis hiába a "szabadon lélegző" arcbőr, ha a feszültség még több mitesszert generál. A bőrgyógyász-allergológus szerint ilyen esetekben érdemes olyan, napi szinten használható dermokozmetikumokat keresni, amelyek - megfelelő gyulladáscsökkentő vagy hámlasztó kezelést követően - komfortérzetet biztosító fedést adnak a faggyúkivezető nyílások elzárása nélkül.
Hasonlóan vélekedik dr. Körmendy Miklós is. Mint mondja, nem ellensége a pattanásos bőrt elfedő sminknek, de fontos a termékek minősége, és kizárólag a szükséges mennyiség felvitele. "A pattanásos bőrre kifejlesztett orvosi kozmetikumok megbízhatóak: közel gyógyszerszinten ellenőrzött, tesztelt termékek. Érdemes az első pattanások megjelenésekor először ezekkel kezdeni, nem gyógyszerekkel. Esetleg később, kiegészítő kezelésként is lehet ezeket alkalmazni" - tanácsolja dr. Körmendy.
7. tévhit: "A kémiai hámlasztás jó a pattanásos bőrnek."
Nemcsak a bőrfiatalításban, hanem az akne- és hegkezelésben is egyre népszerűbb a különféle savakkal végzett kémiai hámlasztás. Dr. Körmendy Miklós szerint egy jótékony peeling amellett, hogy megújítja a bőr felszínét, serkenti a mitesszerek ürülését is. De ez sem ajánlott minden aknés betegnek. "A kémiai hámlasztás nem olyan kezelési mód, amely tartósan elmulasztja a pattanásokat" - magyarázza, hozzátéve, hogy komolyabb eseteknél szerencsés, ha nem kozmetikus, hanem bőrgyógyász végzi a hámlasztást.
Dr. Irinyi Beatrix a legtöbb esetben azt szokta javasolni, hogy a gyulladáscsökkentő fázis után inkább a hegek kezelésére használják a páciensek ezt a megoldást. A kémiai hámlasztást óvatosan kell végezni: lényeges a savak koncentrációja, hogy mennyi ideig vannak az arcon és milyen típusú gyulladt bőrre helyezik. "Fontos, hogy a kémiai peelinget fénymentes időszakra tervezzük. Ha ugyanis a bőr felső hámrétegét leválasztjuk, gyengül a fénnyel szembeni védekezőképessége, és könnyen megéghet az egyébként nem fényérzékeny bőr, mélyebb hegeket, barna, hiperpigmentált foltokat generálva" - magyarázza dr. Irinyi Beatrix.
8. tévhit: "Írass fel fogamzásgátlót, helyreteszi a bőröd!"
A vélekedés, miszerint a fogamzásgátló tablettákat kizárólag a bőr helyrehozása miatt érdemes felíratni - akár már kamaszkorban is - mára megdőlt. "Az új típusú fogamzásgátlóknak már nagyon alacsony az ösztrogéntartalmuk. A pattanások kezelése szempontjából pont a régi készítmények - például a Diane 35 - voltak alkalmasabbak, de az a véleményem, hogy a fogamzásgátlónak a fogamzásgátlás az elsődleges célja. Kúraszerűen fel lehet írni bőrproblémákra is, de mérlegelni kell, milyen esetekben - kiskamaszoknak egyáltalán nem -, mert komoly szövődményei lehetnek" - hívja fel a figyelmet a potenciális veszélyre dr. Körmendy Miklós.
"Hormonális fogamzásgátlót abban az esetben válasszon valaki az akne kezelésére, ha egyébként is szüksége van hormonális fogamzásgátlásra: nem kívánt terhesség megakadályozására, esetleg menstruációs ciklusának szabályozásához" - számol be a saját praxisában alkalmazott gyakorlatról dr. Irinyi Beatrix. Ő ilyenkor nőgyógyász szakvéleményét is ki szokta kérni arról, hogy páciense alkalmas-e gyógyszeres kezelésre, egy vérvétellel pedig érdemes azt is kideríteni, hogy nem hajlamos-e például trombózisra. "A fogamzásgátló tabletta szedése önmagában nem jó megoldás a pattanások kezelésére" - vallja.
9. tévhit: "Ha tiszta kézzel, magunknak nyomjuk ki a pattanást, nem lehet baj belőle."
A legtöbb esetben egy pattanás kinyomásakor valóban nem károsodik a bőr. "Egy átlagos pattanás pár hét alatt jön-megy. Gond akkor lehet, amikor nem múlik el, és cisztás, csomós lesz. Ezeket nem szabad otthon kiüríteni, ez már a bőrgyógyász kompetenciája" - mondja dr. Körmendy. Azért sem javasolja, hogy magunk essünk neki a pattanásoknak - nyilván, ha egy-egy megjelenik, más, mintha folyamatosan problémát okoznak -, mert gyakran heg vagy barna pigmentfolt marad hátra.
Ennél is súlyosabb szövődményekre hívja fel a figyelmet dr. Irinyi Beatrix. "Amennyiben a gennyes, mély pattanásokat okozó baktériumokat nyomkodással visszapréseljük a mélyebb rétegekbe, vagy nyomkodás közben megsérül egy kis bőrkapilláris, esetleg egy kis véna, akár agyi trombózis is felléphet. Ez pedig életveszélyes állapotot okoz" - magyarázza. Éppen ezért ő is azt tanácsolja, hogy az arcon, különösen az orr körül lévő mély, gennyes pattanásokkal forduljunk inkább szakorvoshoz.
