Amikor még Marika volt
Mária már túl van az ötvenedik születésnapján, de ahogy visszagondol élete első fél évszázadára, nem tud egyetlen olyan évre sem visszaemlékezni, amit tökéletesen egészségesen töltött volna el. Már az óvodában sem kerülte el egyetlen fertőzés sem, amely végigvonult a csoportokon, az iskolában meg minden évben száznál több "igazoltan hiányzott óra" szerepelt az év végi bizonyítványában.
Tanárbetegségek?
Felnőve Mária pedagógus lett, és megismerkedett az ún. tanárbetegségekkel: az évente legalább egyszer beköszönő hangszálgyulladással, gégehuruttal. A diákjai nagyon mókásnak találták, amikor napokra elment a hangja, csak suttogva bírt beszélni, de persze sem ő, sem az őt ilyenkor helyettesíteni kénytelen kollégái nem mulattak olyan jól ezen a visszatérő helyzeten. Háziorvosa ilyen alkalmakkor elvégezte ugyan a rutinvizsgálatokat, de a diagnózist mindig kiegészítette azzal, hogy "ez tanárbetegség, a tantermek száraz, poros levegője, a táblakréta belélegzett pora és a sok, hangos beszéd okozza leginkább". Azt pedig már csak Mária sorolta a tanári szakmai ártalmak közé, hogy jobb meggyőződése ellenére rászokott a cigarettára. Úgy érezte, legalább az óraközi szünetekben rá kell gyújtania egy-egy szálra, hogy segítse leküzdenie a stresszt, és lélekben, idegeiben lezárni a lezajlott órát, hogy újra képes legyen nyugodtan, mosolyogva menni be a következőre.
Nem mind arany, ami GOLD
Néhány éve arra figyelt fel, hogy még a szokottnál is gyakoribbak lettek a rövidebb-hosszabb betegségek, légúti fertőzések, és mintha sosem tisztulnának fel a hörgői, garat- és orrnyálkahártyái rendesen, olyan gyakran tapasztal tapadós váladékot. Olykor, főleg, amikor nagyon kellene, például lépcsőzéskor vagy buszhoz sietve, nehezen kap levegőt, légszomj jelentkezik. Aztán legutóbb, a tanév eleji rendszeres, kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során az orvos felfigyelt valami furcsa, sípoló hangra, amelyet kilégzéskor hallatott.
Alapos kikérdezés, majd széleskörű laborvizsgálat után a tüdőgondozóba küldte. Itt végeztek először nála spirometriai, vagyis légzésfunkció-vizsgálatot, amellyel a légzés több fizikai paraméterét állapítják meg: a FEV1-et, az erőltetett kilégzéskor egy másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogatát és a FEV1/FVC-t, a légút szűkületét jelző értéket. A vizsgálat eredményei (FEV1=55%, FEV1/FVC=60%) alapján a tüdőgyógyász szakorvos COPD-t, krónikus obstruktív (elzáródásos) tüdőbetegséget állapított meg, és a betegség nemzetközi standard "GOLD" stádiumbeosztása szerint GOLD II. fokozatúnak, vagyis középsúlyosnak ítélte meg. Mária döbbenten hallotta, hogy noha még csak most diagnosztizálták nála ezt a furcsa, kettős, a krónikus hörghurut és a tüdőtágulat kombinációjaként fellépő betegséget, a légzőkapacitásának máris jelentős része elveszett, hörgői több mint egyharmadukkal beszűkültek.
Gyógyszerek és nem mellékes hatások
Meg kellett ismerkednie a folyamatosan illetve az alkalmilag segítséget nyújtó COPD-s gyógyszerekkel. A hörgőiben zajló, krónikus gyulladásos folyamatra ráadásul nemrégiben még egy bakteriális felülfertőzés is elérhette, mert lázas lett, a hörgőkben termelődő váladék színe megváltozott, gennyes lett. Emiatt kúraszerűen antibiotikumos és szteroidos kezelést is kapott. Rövid hatású béta-agonista szereket is kell otthon tartania, ezek segíthetnek, ha légszomj, fulladásos roham fogja el. Néhány életmódot érintő jó tanácsot is kapott. Óvakodnia kell a hideg, száraz és a szennyezett levegőtől, és különösen veszélyesek a legyengült védelmi rendszere, túlérzékeny hörgői számára a fertőzések: az influenza ellen például tanácsos beoltatnia magát.
Az orvos erélyesen felszólította a dohányzás abbahagyására, mert, mint mondta, hatékony kezelés, állapotmegőrzés csak a COPD-ről bizony megijesztette. Igyekszik mindent megtenni a betegség további előrehaladásának megállítására, hogy legalább a mostani szinten megőrizhesse légzőkapacitását, aktivitását. "Hamarosan meg fog születni az első kisunokám, és rettenetes lenne, ha nem tudnám a nagymamaságot megélni mellette - vallotta be legfőbb aggodalmát.