Az Észak-Karolina Egyetem Gillings Orvosi Karának kutatói a Science of the Total Environment szaklapban közzétett tanulmányukban azt írják, hogy a Perzsa-öböl menti arab országokban rendkívül népszerű füstölők égetése olyan beltéri légszennyező anyagokat juttat az emberi szervezetbe, amelyek a tüdősejtek gyulladását váltja ki. A tanulmány társszerzője, Karin B. Yeatts korábbi kutatásai azt mutatták, hogy a füstölők számos egészségügyi rendellenességgel, többek között szem-, orr-, torok- és bőrirritációval, valamin asztmával és más légzőszervrendszeri tünetekkel, fejfájással , a szív-érrendszeri megbetegedések súlyosbodásával és a tüdősejtek szerkezetváltozásával hozható összefüggésbe.
A beltéri légszennyezés már nemzetközi problémának számít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint több mint egymillióan halnak meg krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), ami főként a tűzhelyekből és nyitott kandallókból kiáramló szennyező anyagok behatása következtében alakul ki. A füstölők égetése is hasonló légszennyező anyagok, például szén-monoxid felszabadulását okozza.
A mostani kutatás során a szakértők a részecskék és gázok mennyiségét mérték az Egyesült Arab Emírségek otthonaiban használt két leggyakoribb füstölőfajta égetésekor. A kutatók a részecskekoncentrációt és az olyan gázok szintjét mérték, mint a szén-monoxid, a kén-dioxid, a nitrogén oxidjai és a formaldehid.
A kísérletet egy laboratóriumi kamrában végezték, amelybe emberi tüdősejteket helyeztek, hogy a füst behatása érje őket. Ezt követően a sejteket 24 órára inkubálták, hogy a részecskék leülepedhessenek, és a sejtek reagálhassanak. A megfigyelt gyulladásos válasz, ami az asztma és más légzőszervi rendellenességek jellegzetes tünete, hasonló volt ahhoz, ami a cigarettafüstnek kitett tüdősejtekben tapasztalható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
