Egy kanadai kutatás eredménye elsősorban a 65 év feletti betegekre vonatkozik, akik hosszú hatású hörgőtágítót - antikolinerg vagy béta-agonista hatóanyagút - alkalmaznak. Mindkét típusú készítmény a közepes vagy súlyos COPD nyomán fellépő légszomjat enyhíti, valamint javítja a tüdőfunkciót.
"Rossz hír, hogy a hosszú hatású hörgőtágítók enyhe vagy közepes mértékben növelhetik a szív- és érrendszeri problémák előfordulásának veszélyét. Jó hír viszont, hogy tényleg segítenek a COPD kezelésében" - összegezte a vizsgálatot vezető Dr. Andrea Gershon, a torontói Sunnybrook Egészségtudományi Központ szakértője. Dr. Gershon hozzátette, hogy nem ajánlaná a betegeknek ezeket a készítményeket, ha nem gondolná, hogy az előnyök felülmúlják a hátrányokat. "Márpedig így van. Ám ezzel együtt tény, hogy a terápiára vonatkozó döntést egyénre szabottan kell meghozni, s kötelességünk figyelmeztetni a betegeket a kockázatra" - mondta. A tanulmány a című szakfolyóirat online kiadásában jelent meg.
Az Amerikai Egyesült Államok 35 év feletti lakosainak több mint egynegyede él COPD-vel. Ez a betegség a krónikus kórképek miatti kórházi kezelések leggyakoribb oka, s a harmadik leggyakoribb halálok is egyben. Sok esetben tüdőtágulattal és visszatérő hörghuruttal jár. Jelen tanulmány nem a hosszú hatású hörgőtágítók hatékonyságát kérdőjelezi meg. Bár ezek a készítmények nem lassítják a COPD előrehaladását, segítséget nyújtanak a tünetek kezelésében és az életminőség javításában. A krónikus obstruktív tüdőbetegség jelenleg gyógyíthatatlan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kanadai kutatócsoport 191 ezer hatvanhat év fölötti ontariói lakos egészségügyi adatait elemezte, akik 2003 és 2009 között hosszú hatású hörgőtágítót alkalmaztak. A vizsgált időszakban a páciensek 28 százalékánál következett be szív- és érrendszeri "esemény", amelynek nyomán sürgősségi ellátásra vagy kórházi kezelésre szorultak. Mindkét típusú készítmény használatával magasabb szívroham és szívelégtelenség-kockázat járt, ám egyiküket sem lehetett szívritmuszavarhoz vagy stroke-hoz kötni. Az eredmény alapján tehát figyelemmel kell kísérni a hosszú hatású hörgőtágítót alkalmazók szív- és érrendszeri állapotát.
Legjobban: