A sejtek alacsonyabb inzulinérzékenysége, és úgy általában az anyagcserefolyamatok sérülése leggyakrabban az egészségtelen étrend számlájára írható. A problémát ajánlott nagyon komolyan venni és idejében kezelni, hiszen hosszútávon 2-es típusú cukorbetegséggé is alakulhat. A jó hír azonban az, hogy megfelelő étrenddel és életmóddal sejtjeink inzulinérzékenysége javítható, a károsodott anyagcsere pedig helyretehető.
Milyen az egészséges anyagcsere-állapot?
Minden étkezés megemeli a vércukorszintet, amire a hasnyálmirigy inzulintermeléssel reagál. Az inzulin viszi a vérben lévő cukrot – más néven glükózt – a sejtekbe, hogy azok energia gyanánt használják fel. A megmaradt glükóz zsír formájában elraktározódik, ám megfelelő inzulinérzékenységű sejtek és egészséges életmód mellett nem lesz túl sok a raktározott zsír. Ha viszont a sejtek inzulinérzékenysége csökken, az megbillenti a helyes anyagcserét.
Mitől csökken az inzulinérzékenység?
Mint a legtöbb rendellenességnek, ennek is lehetnek örökletes okai, ám az egészségtelen életmód nagyban növeli az anyagcserezavarok és az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét. A rendszertelen, illetve túl gyakori evés, a túlságosan nagy adagok és a finomított szénhidrátok fogyasztása mind újabb és újabb glükózlöketet, ezzel inzulincsúcsot jelentenek, amelyek hatására a sejtek egyre nehezebben reagálnak az inzulinra – tehát csökken az inzulinérzékenységük. Ennek eredménye, hogy az inzulinszint magas marad, a szervezet pedig elkezd raktározni: a magas inzulin köti a zsírt.
Azonban nemcsak az egészségtelen ételek, hanem akár a veszélyes, nem szakmai alapokon nyugvó divatdiéták is okozhatják az anyagcsere károsodását – hívta fel a figyelmet Dr. Farkas Kitti intenzív terápiás szakorvos, aki szerint kifejezetten a „csodadiéták” tehetnek arról, hogy az inzulinrezisztencia mára elterjedt betegség lett.
A helyes életmód
Amellett, hogy nehézkessé vagy lehetetlenné válik a zsírpárnák ledolgozása, a kezdődő és már kialakult inzulinrezisztencia leggyakoribb tünetei közé tartozik a hirtelen ránk törő fáradtság, enerváltság és álmosság, valamint a remegés, az izzadás, a szédülés vagy akár ájulás is. Ennek oka, hogy az inzulinrezisztencia miatt a sejtek csak nagyon nehezen tudják felhasználni a vérben lévő cukrot. Ezt meg kell „gyógyítani„ – emelte ki a szakember.
A sokat emlegetett napi ötszöri-hatszori étkezés elterjedt módszer, azonban Dr. Farkas Kitti szerint egyáltalán nem jó ötlet az inzulinháztartás szempontjából. „Az öt étkezéssel az a probléma, hogy pusztán a tünetet próbálja enyhíteni. A gyakori evés csökkenti az éhségérzetet és kiigazítja a vércukrot, de magát a kiváltó okot, azaz a magas inzulinszintet nem kezeli. Ha ugyanis napi ötször vagy még többször étkezünk, akkor állandóan magasan tartjuk a vércukorszintünket, a hasnyálmirigyünk pedig folyamatosan fogja termelni az inzulint, amíg ki nem merül” – magyarázza.
A legfontosabb tehát az, hogy a szénhidrátbevitelünket igazítsuk a napszaki vércukoringadozáshoz is, és ebédünk legyen a legtartalmasabb. Jó, ha a természetes alapanyagokat részesítjük előnyben, ne higgyünk a feldolgozott, fogyasztószernek kikiáltott, csomagolt műételekben.
A mozgás ezért fontos
A rendszeres testmozgás szintén elengedhetetlen az inzulinrezisztencia kezelésében . A sport ugyanis nemcsak a zsírégetés fokozása és az izmok növelése miatt fontos, hanem azért is, mert maga az intenzív testmozgás javítja a sejtek inzulinérzékenységét. De a destruktív stressz szintjének mielőbbi csökkentése és a pihentető, minőségi alvás is kikerülhetetlen összetevője az egészséges, IR-mentes anyagcserének.
„Ha pedig kifejezetten foglalkoztat bennünket a fogyás kérdése is, akkor ne feledjük, hogy mindenekelőtt nem csupán fogyókúrában, hanem életmódváltásban kell gondolkodni, nulladik lépésként pedig el kell tüntetni a korábbi, sikertelen fogyókúrák hatásait. Így lehet elkezdeni rendbe tenni az anyagcserét. A sejtek inzulinérzékenységének javításával be tud indulni a zsírfelhasználás is, és újra tudunk majd fogyni” – hangsúlyozta a szakértő.