Világszerte több százmillió ember él cukorbetegséggel. Az anyagcserezavar alapja, hogy a szervezet vagy nem termel elegendő inzulint, amely kulcsfontosság ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a véráramba kerülő cukrot (glükózt), vagy az inzulin nem tud megfelelően hasznosulni. Mindez emelkedett vércukorszintet eredményez, annak következtében pedig hosszú távon olyan szövődményekhez vezethet, mint például egyes szív- és érrendszeri betegségek, vesebetegségek, neurológiai zavarok és egyéb súlyos egészségügyi problémák.
A cukorbetegség ma nem gyógyítható, a kezelés célja a vércukorszint normál tartományban tartása. Ebben egyrészt életmódbeli tényezők segíthetnek, másrészt elérhető gyógyszeres kezelés, illetve előrehaladott stádiumú betegség esetén injekciós formában rendszeres inzulinpótlás is szükségessé válhat. Ez utóbbiak ugyanakkor nemcsak költségesek, de kellemetlen mellékhatásaik is lehetnek. Éppen ezért jelenthet nagy változást az az innovatív eljárás, amelyet a Dél-Kaliforniai Egyetem szakemberei dolgoztak ki, és amelynek 2-es fázisú klinikai kísérletei már el is kezdődtek.
Mint az az egyetem közelmúltbeli közleményében olvasható, egy ambulánsan elvégezhető, endoszkópos beavatkozásról van szó. Azoknál a 2-es típusú cukorbetegeknél lehet alkalmazni, akik még nem állnak inzulinkezelés alatt. A művelet alig egy órát vesz igénybe, és általános érzéstelenítés mellett végrehajtható. A pácienseket még aznap haza is engedik a kórházból, néhány nap múltán pedig visszatérhetnek megszokott életvitelükhöz.
Ez is érdekelhet
Az eljárás lényege, hogy egy endoszkóposan a vékonybélbe juttatott eszköz precíz elektromos töltések segítségével elpusztítja a patkóbél rosszul funkcionáló sejtjeit, így előmozdítva, hogy azok helyén egészséges sejtek fejlődjenek ki. A legfrissebb kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a patkóbél szorosan együttműködik az inzulint termelő hasnyálmiriggyel a vércukorszint szabályozásában, 2-es típusú cukorbetegeknél pedig kimutatható e bélszakasz károsodása. „Ha a terápia hatékonynak bizonyul, úgy szükségtelenné teheti a gyógyszerek és az inzulin alkalmazását, illetve potenciálisan megelőzheti a betegség progresszióját, ezáltal az nem vezet szervi elégtelenséghez és egyéb életminőséget rontó zavarokhoz” – fogalmazott Luke Putnam gasztrointesztinális sebész, a kísérlet vezetője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
