Ahhoz, hogy egy cukorbeteg vércukorszintje a legjobb kontroll alatt álljon, pontos tervezés szükséges, mely során figyelembe kell venni az életkor és az általános egészségi állapot mellett az életmódot és az étkezési szokásokat is, illetve bizonyos kockázatokat, mint például a vércukorszint leesése.
Alkalmazkodnia kell a szervezetnek
Ebből adódóan nincs mindenki számára egyaránt megfelelő univerzális kezelés, emellett a szervezetnek is alkalmazkodnia kell az inzulinkezeléshez , melyhez időre van szüksége, az egyensúly pedig már akár egy apró változtatással is felborulhat. Az inzulinkezelés miatt gyakran tapasztalható súlygyarapodás, ami további betegségeket vonhat maga után, ilyenek többek között a szív- és érrendszeri megbetegedések.
Mik a mellékhatások?
Az inzulin leggyakoribb és legkomolyabb mellékhatása a hipoglikémia , mely kialakulhat a hormon túladagolása miatt, de okozhatja étkezési hiba, alkoholfogyasztás vagy fizikai megerőltetés is. A heveny vércukorszint-csökkenés rendszerint gyorsan jelentkezik, rosszulléttel, izzadással, hányingerrel, éhségérzettel, mellkasi fájdalommal, szédüléssel, ájulással, az állapot leginkább a részegségre emlékeztet. A rosszullét kezelésére, a központi idegrendszeri görcsök kialakulásának megelőzésére a hipoglikémia-kóma elkerülése érdekében cukrot kell juttatni a beteg szervezetébe, amennyiben nem ájult el.
Cukorbetegek esetében gyakori a reggel jelentkező hiperglikémia , a Somogyi-hatást az éjszakai hipoglikémia okozza, a szervezet ellenhatásként megemeli a vércukorszintet a kora reggeli órákban, ami hiperglikémiát vált ki. Nem azonos a kezelése az úgynevezett hajnali jelenséggel, mely nem fordul elő mindenkinél, a hormonális ritmus eredményeként az inzulin ellen ható hormonok a hajnali, reggeli órákban érik el maximumukat. A Somogyi-effektus során a bázis inzulin mennyiségének csökkentése, míg a hajnali jelenség esetén a bázis inzulin mennyiségének emelése a jobb megoldás, de a pontos kezeléshez úgynevezett vércukor profilt javasolt készíttetni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az inzulin adását követő, krónikus, nem fiziológiás szövődmények közé tartozik az az inzulin-allergia, az antitestképződés és immunológiai inzulinrezisztencia , valamint a lipodisztrófia is.
Allergia kialakulhat bizonyos szennyező anyagok miatt (például bakteriális fehérje), de kiválthatja a szuszpenziós készítményekben lévő protamin is. Nagyon ritka esetekben magával az inzulinnal szemben is kialakulhat allergia. Leginkább bőrelváltozások jelentkeznek adott helyeken, a kezelés folytatásával rendszerint el is múlnak, ritkán van ennél drasztikusabb allergiás reakció.
Inzulinellenanyag-képződés (IgG) a legtöbb cukorbajos betegben kialakul bizonyos mértékben az inzulinkezelés miatt, ami akár rezisztenciához is vezethet. Ez nem ritkán további autoimmun folyamattal járhat együtt, ilyen például a lupus is.
Ez is érdekelhet
További mellékhatásokkal is számolni kell, ilyen lehet például a kezelés helyén kialakuló lipodisztrófia, ami a zsíranyagcsere és a zsíreloszlás zavarait jelenti. Megjelenhet a hipertrófia is, mely olyan sejtnövekedési és -differenciálódási zavar, ami miatt egy szövetben vagy szervben a sejtek térfogata megnő, miközben számuk önmagában nem változik, emiatt azonban maga a szövet illetve szerv is megnagyobbodik. Az inhalálás útján adagolt inzulin esetleges hosszú távú mellékhatása lehet a légzési képesség csökkenése, vagy akár a tüdőfibrózis is.
