Ha a megfelelő inzulin, megfelelő adagolásban kerül a szervezetbe, a szövődmények megelőzhetőek. Számos modern eszközzel pedig az egész folyamat fájdalommentes lehet.
Miben térnek el egymástól az inzulinok?
Az elmúlt évek során több, különböző, illetve kombinált inzulin-típusokat fejlesztettek a betegek számára, így lehetőség van az optimális kezelés kiválasztására. Míg régen naponta sokszor adagolandó, rövid hatású készítmény állt rendelkezésre, addig napjainkban akár 1-4 szúrás segítségével már könnyen biztosítható a megfelelő vércukorszint .
Az inzulinok hatástartamuk szerint térnek el egymástól: nem mindegy, hogy mikor kezdenek hatni, mennyi ideig hatnak és mikor érik el csúcspontjukat. Ennek ismerete nélkül nem lehet a megfelelő étrendet és életmódot kialakítani a cukorbeteg számára. Az inzulinkezelés éppen ezért senkinél sem egyforma, minden egyes diabéteszes betegnek eltérő inzulinkombinációra van szüksége.
Mire használjuk a különböző inzulinokat?
Az is fontos különbség, hogy mire használatosak. Az étkezésekkel jelentkező vércukorszint kompenzálására az úgynevezett bólus inzulinok alkalmasak, ide tartoznak a rövid (gyors hatású, reguláris) és az analóg (ultragyors hatású) inzulinok. Az alapanyagcsere fenntartására pedig az úgynevezett bazális inzulinok alkalmazhatóak. Mindazonáltal, a pumpás kezelések során a pumpa egyféle analóg inzulint adagol, mely biztosítja a bazális szükségletet is.
A gyorsabb hatáskezdetet és rövidebb hatástartamot nyújtó gyorshatású inzulint étkezés előtt kell beadni, így hatékonyan ellensúlyozza az emelkedő vércukorszintet - így alkalmas a nem kiegyensúlyozott életvitel mellett is rugalmas kezelést biztosítani.
Ezzel szemben a rövid hatású (étkezési, bolus) inzulint a táplálkozás előtt fél órával már a szervezetbe kell juttatni, általában 8 órán át hat. Használata megköveteli az étkezések pontos előtervezését, a beadandó inzulin mennyisége pedig függ az elfogyasztani kívánt szénhidrát mennyiségétől.
A közepes hatású hormonkészítmények hatásához 1-2 órát is várni kell, mivel az inzulin felszívódását lassító vagy késleltető anyagot is tartalmaznak, maximumát a beadástól számított 4-12 óra között éri el, és akár 24 óráig hat.
A hosszú hatású inzulinok egy óra után kezdik kifejteni tevékenységüket, lassú hatáskezdetük mellett állandó szinten tartva a vércukorszintet például alvás közben is. Bázis (basal) inzulinként használják őket.
Az előkevert (mix) inzulinok pedig a fentieket egyesítik a különböző igényeknek megfelelően, a rendkívül változatos keverési aránytól függően tér el hatáskezdetük és teljes hatóidejük.
Mindemellett megkülönböztetünk humán (az emberi szervezetben termelt inzulinnal megegyező) és az ezek hatástani problémáit kiküszöbölő analóg inzulinokat (melyek a humán inzulin módosított formái) is.
Hogyan adagoljuk?
Az inzulin adagolására több eszköz is rendelkezésre áll (inzulintollak, pumpa), alkalmazásuk attól függ, hogy milyen típusú inzulinkezelésben részesül a beteg, azaz melyik típusú inzulint kapja és milyen adagolással - ez pedig nagyban függ a beteg életmódjától és vércukorértékeitől.