A vesék létfontosságúak a normál testfunkciók fenntartásához. A veserendszer működése során egyensúlyban tartja a testfolyadékokat, emiatt az ember túlélése függ a vesék által végzett alapvető funkcióktól és folyamatoktól. A többi között ez a szerv felel a kiválasztásért, a vérnyomás szabályozásáért, illetve a szervezet ionkoncentrációja és egyéb vegyületek (glükóz, aminosavak) koncentrációja szabályozásáért. Az egészségesen működő vesék naponta körülbelül 180 liter folyadékot szűrnek meg – ami egy nagy fürdőkád feltöltéséhez elegendő folyadékmennyiség. A folyamat során a vesék eltávolítják a salakanyagokat, amelyek vizelet formájában távoznak a szervezetből. Ez egy átlagos ember esetében 2 liter naponta.
Nem megfelelő veseműködés esetén két anyagcsere-végtermék, a karbamid és a kreatin, melyeket az egészséges vese normál működés esetén kiszűrne, megjelenik a vérben. Ezenkívül csökken a vér kalciumszintje, a foszfátok szintje nő, a vér fokozottan savassá válik, a kálium szintje megemelkedhet. A vérben felszaporodó mérgező anyagok hatással vannak az emésztőrendszerre is, étvágytalanságot, hányingert, hányást okoznak, ami súlyvesztéshez vezethet.
A cukorbetegség hatása a vesékre
Cukorbetegség esetén a megnövekedett vércukorszint fokozott ozmotikus hatást eredményez, ennek következtében a víz ürítése megnő. A vese koncentrálóképességének csökkenése miatt a vizelet híg, mennyisége az elfogyasztott folyadék mennyiségétől függetlenül 1–4 liter. A gyakori vizeletürítés mellett a másik legjellegzetesebb tünet a nap folyamán többször jelentkező erős szomjúságérzet lehet. Fontos, hogy komolyan vegyük testünk figyelmeztetéseit: amennyiben ezeket a tüneteket észleljük magunkon, érdemes mielőbb felkeresni egy szakorvost.
A diabétesszel összefüggő vesekárosodás kialakulásának szempontjából fokozottan veszélyeztetettek:
- a cukorbetegek,
- a magas vérnyomással élők,
- a túlsúlyosak,
- a dohányzók,
- illetve azok, akik családjában előfordult vesebetegség, magas vérnyomás vagy cukorbetegség.
Az érintettek számára döntő jelentőséggel bír az önmagukra való odafigyelés, valamint a kezelőorvosuktól kapott javaslatok betartása. Veseműködés tekintetében öt csoportot különböztetünk meg a károsodás mértéke alapján: Az 1-es stádiumtól az 5-ös stádium felé haladva folyamatosan romlik a vese működése, amely ha kóros mennyiségű fehérjeürítéssel is jár, úgy további kockázatot jelent. Szigorúan véve, krónikus vesebetegségről 3-4-5-ös stádiumú vesebetegség és/vagy kóros fehérjeürítés esetén beszélünk egyebek mellett.
A legsúlyosabb, 5-ös stádiumban a betegek vesepótlókezelésre szorulnak, amely során, vagy a vért mesterségesen tisztítják meg a csökkent szűrőfunkciók következtében, vagy a beteg veseátültetésben részesül. A krónikus vesebetegség kezelésének egyik alappillére a helyesen összeállított étrend, mellyel csökkenthető a vese terhelése, illetve a vérben felhalmozódó káros anyagok mennyisége. A krónikus vesebetegség esetén kialakult károsodás visszafordíthatatlan, ezért is fontos, hogy figyeljünk veséink egészségére és elsősorban a megelőzésre törekedjünk.
A vesebetegségek megelőzése, késleltetése
A vesék egészsége érdekében érdemes odafigyelni testsúlyunkra, aminek elengedhetetlen része a rendszeres sportolás és a tudatos étkezés. Ennek értelmében fontos, hogy a koleszterinszintet a normál tartományában tartsuk. Az ajánlott összkoleszterinszint 200 milligramm/deciliter alatt van. A káros szenvedélyeket is érdemes elhagyni: mérsékeljük az alkoholfogyasztást, illetve dohányzóként törekedjünk letenni a cigarettát, ugyanis az aktív dohányzás a vesedaganatok kockázatát nagy mértékben növeli. Kettes típusú cukorbetegség esetén a rendszeres orvosi kontroll mellett fontos a vércukor megengedett tartományban tartása. Ennek ajánlott értéke nem haladja meg a 6 millimol/litert étkezés előtt, továbbá az étkezést követő egy-két órában sem haladja meg a 7,8 millimol/liter értéket. Becslések szerint krónikus vesebetegség Magyarországon mintegy 1,5 millió embert érint.