Az 1-es típusú cukorbetegség – amely Magyarországon 40-50 ezer embert érint – gyakran gyermek- vagy serdülőkorban alakul ki, de felnőttkorban is előfordulhat. Jelenleg a világon a 15 év alatti, 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekek becsült száma közel 500 ezer, és évente mintegy 80 ezer új esetet regisztrálnak. Magyarországon 250-300-at a Semmelweis Egyetem adatai szerint. A Missouri Egyetem tudósai a Harvard Egyetem és a Georgia Tech műszaki egyetem szakembereivel együttműködve az 1-es típusú cukorbetegség új kezelési módját fejlesztették ki. Ennek lényege, hogy inzulintermelő hasnyálmirigysejteket ültetnek át a betegbe.
Az aktív kutatások ellenére az 1-es típusú diabétesz még nem gyógyítható. Ezért az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek naponta (akár többször is) inzulint kell beadniuk maguknak. A vércukorszint karbantartási módszerei közé tartozik az inzulinpótlás mellett az étrend ellenőrzése, a vércukorszint szabályozása és a rendszeres testmozgás. A tudósok azonban nemrégiben felfedeztek egy ígéretesnek tűnő terápiás módszert.
Exportálják az inzulintermelést
Az említett egyetemek közös kutatócsoportja a Science Advances című folyóiratban tette közzé tanulmányát , amely bizonyította a kezelés sikeres alkalmazását egy nagy állatmodellben. Módszerük az inzulintermelő hasnyálmirigysejtek, az úgynevezett hasnyálmirigy-szigetsejtek átültetésén alapul egy donorból egy befogadóba, hosszú távú immunszuppresszív gyógyszerek alkalmazása nélkül.
Haval Shirwan, a Missouri Egyetem orvosi karának gyermekgyógyász, mikrobiológus-immunológus professzora, a tanulmány egyik fő szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők immunrendszere hibásan működhet, és emiatt a szervezet önmaga ellen fordul. „Az immunrendszer egy szigorúan ellenőrzött védelmi mechanizmus, amely gondoskodik az egyének jóllétéről a fertőzésekkel teli környezetben. Az 1-es típusú cukorbetegség akkor alakul ki, amikor az immunrendszer a hasnyálmirigyben lévő inzulintermelő sejteket tévesen fertőzésként azonosítja, és elpusztítja” – idézte a professzort a SciTechDaily tudományos magazin. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők szervezete nem képes szabályozni a vércukorszintet, mivel hasnyálmirigyük nem termel inzulint. E kontroll hiánya életveszélyes problémákat eredményezhet, beleértve a szívbetegséget, a vesekárosodást és a látásvesztést.
Shirwan és a Missouri Egyetemen (MU) azonos szakterületen dolgozó kollégája, Esma Yolcu professzor az elmúlt két évtizedet azzal töltötte, hogy egy FasL nevű molekulát a hasnyálmirigy-szigetek felszínéhez rögzítve megcélozzon egy apoptózismechanizmust, amely megakadályozza, hogy a „káros” immunsejtek cukorbetegséget okozzanak vagy hozzájáruljanak az átültetett hasnyálmirigy-szigetsejtek kilökődéséhez.
A rossz elpusztul, a jó megmarad
„ Apoptózis (programozott sejthatlál) akkor következik be, amikor a FasL nevű molekula kölcsönhatásba lép egy másik, Fas nevű molekulával a ’káros’ immunsejteken, és elpusztítja őket. A csapatunk által kifejlesztett technológia lehetővé teszi a FasL egy új formájának előállítását, és annak a beültetett hasnyálmirigy-szigetsejteken vagy mikrogéleken való megjelenítését, hogy megakadályozza a sejtek kilökődését” – mondta Yolcu, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Lehet, hogy pajzsmirigy-túlműködésed van? 8 kérdés segíthet tisztázni, mennyire indokolt az orvosi kivizsgálás
Az új módszer egyik előnye annak lehetősége, hogy nem kell egy életen át immunszuppresszív gyógyszereket szedni, amelyek egyébként ellensúlyozzák az immunrendszer azon képességét, hogy a szervezetbe juttatott idegen anyagot, például egy beültetett szervet vagy ebben az esetben sejteket megkeresse és elpusztítsa.
„Az immunszuppresszív gyógyszerekkel az a fő probléma, hogy nem specifikusak, így számos káros hatásuk lehet, például nagy eséllyel alakulhat ki miattuk rák. A mi technológiánk segítségével az immunrendszert úgy lehet módosítani, vagy kiképezni, hogy elfogadja, és ne elutasítsa ezeket a transzplantált sejteket” – idézte Shirwant az egyetem hírportálja .
Ez is érdekelhet
Módszerük a Louisville-i Egyetem és a Georgia Tech által benyújtott amerikai szabadalomban szereplő technológiát használja. Az eljárást azóta egy kereskedelmi vállalat licencelte, és arra vár, hogy az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezze az embereken történő tesztelését. A kereskedelmi termék kifejlesztése érdekében a MU kutatói Andres Garcíával és a Georgia Tech kutatócsoportjával együttműködve a FasL-t a mikrogélek felületére rögzítették, amelynek hatékonyságát egy kisállat-modellben bizonyították. Ezután összefogtak Jim Markmannal és Ji Leivel a Harvardról, hogy felmérjék a FasL-mikrogél technológia hatékonyságát egy nagy állatmodellben, amelyet az említett tanulmányban publikáltak.
Legjobban:
Legrosszabbul: