A Harvard Egyetemen Doug Melton kutatócsoportjának több százmillió bétasejtet sikerült laboratóriumban előállítania pluripotens (mindhárom csíralemez kialakítására és ivarsejtek képzésére is alkalmas) őssejtekből. Ezután egereken tesztelték őket, és a vizsgálat sikerrel járt: az őssejtből előállított bétasejtek levitték a kísérleti állatok vércukorszintjét.
Elmondta: az őssejtterápia lényege , hogy a még funkcióra nem "szakosodott", tehát nem érett sejtekből bizonyos sejttípusokat lehet képezni, ezek lehetnek idegsejtek, szívizomsejtek és többek között bétasejtek is. Most sikerült nagy mennyiségben olyan bétasejteket előállítani, amelyek megtartották a funkciójukat, tehát képesek voltak a kísérleti állatok szervezetében a vércukorszint csökkentésére.
"Az 1-es típusú cukorbetegséget az okozza, hogy az immunrendszer a vércukorszintet szabályozó bétasejtek ellen fordul, elpusztítja őket. Az inzulint 1922-ben adták először cukorbetegeknek, azelőtt minden 1-es típusú cukorbeteg meghalt" - magyarázta az orvos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ezzel az életben maradásukat biztosítani tudjuk, de az inzulinkezelés fájdalmas, időigényes, bonyolult, ezért minden olyan próbálkozás, amely pótolni igyekszik az elpusztult bétasejteket, üdvözlendő" - méltatta a Cell című sejtbiológiai szaklapban közzétett friss kutatás eredményeit a szakember.
Körner Anna kiemelte azonban, hogy emberi terápiáról pontos jóslásokba bocsátkozni nem lehet, nem egy-két évről, hanem sokkal hosszabb munkáról van még szó, hiszen ez egyelőre csak egy sikeres egérkísérlet.
"Az állatkísérleteket még tovább kell finomítani, utána következhetnek a klinikai vizsgálatok, amelyek megszabott rend szerint több fázison mennek keresztül. Ez nagy valószínűséggel hosszú éveket vesz még igénybe" - vélekedett. Az1-es típusú diabétesz különbözik a 2-estől, amelynek kialakulása leginkább az egészségtelen életmód számlájára írható.
