A jelenség mind embereknek, mind egerekben megfigyelhető: a kutatást összefoglaló tanulmányt a Cell Metabolism szaklapban publikálta az EPFL politechnikum, az ETH zürichi tudományegyetem és a CHUV egyetemi kórház.
A kutatók az ETH Zürich által kifejlesztett új spektrométeres technológiát felhasználva több száz fehérjét voltak képesek számszerűsíteni és azonosítani a vizsgált mintákban, így sikerült azonosítani egy bizonyos gént, amelynek megléte fontos szerepet játszik a kettes típusú cukorbetegség kialakulásában .
"A nagy zsírtartalmú étrenden lévő egerekben attól függ, hogy kialakul-e a diabétesz, hogy ez a gén aktív-e vagy sem" - mondta Evan Williams, a LISP PhD-kutatója és a cikk egyik írója. "Információs rétegeink vizsgálatával képesek voltunk a folyamatot is pontosan azonosítani, hogy a gén jelenlététől a cukorbetegség megnövekedett kockázatáig mi vezet pontosan."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Érdekes tény az is, hogy a cukorbeteg egerek vizeletében kevés metabolitot (2-aminoadipátot) találni. Ennek koncentrációját jelentősen befolyásolja az előbb említett gén - viszont a testzsír mennyisége nem. A kutatók számára ez tovább erősíti, hogy a gén és nem az étrend szabályozza a fehérje jelenlétét.
"Ezen kapcsolat erőssége volt az a pont, ahol feltettük magunknak a kérdést: mindez emberek esetében is igaz?" A kutatók a Lausanne-I CHUV egyetemi kórház vizsgálataira hagyatkoztak, amelyekből megállapították: a cukorbetegek esetében az emberekben is alacsonyabb a 2-aminoadipáz mennyisége. Mindezzel a kutatók képesek voltak egy kettes típusú cukorbetegség meglétét. Ugyanakkor a kutatási folyamat utal arra is, hogy egyes kutatási adatokat gond nélkül lehet bizonyos fajok között átvinni.
Ez is érdekelhet
