Hipoglikémiának azt az állapotot nevezzük, amikor a vércukor szintje 4,0 mmol/liter alá csökken. Tünetként többnyire izzadás, remegés, gyengeség, nyugtalanság, éhségérzet, koncentrációs zavar jelentkezik, megfelelő kezelés hiányában pedig a folyamat súlyosbodhat, emiatt tudatzavar, ájulás és görcsös tünetek is felléphetnek. Elsősorban az inzulinnal kezelt cukorbetegeknél jelentkezik, néha azonban más típusú terápia mellett is előfordulhat.
A leggyakoribb ok, hogy a kívülről beadott inzulin mennyisége több mint amit a szervezet felhasznál az étkezés hatására bekövetkező vércukorszint-emelkedés kompenzálására. Ez például úgy jöhet létre, hogy a beteg kevesebbet eszik a szokásos mennyiségnél, vagy az étel felszívódása zavart szenved, vagy hirtelen nagyobb intenzitású mozgás miatt az izmok gyorsabban használják fel a vérben lévő glükózt. Éppen ezért fontos, hogy a diabétesszel élők kellően tájékozottak legyenek a hipoglikémia tüneteit, megelőzését és kezelését illetően. A betegek alapos tájékoztatása a hipoglikémia kockázatát növelő tényezőkről alapvető része a cukorbeteg-gondozásnak.
A hipoglikémia leggyakoribb kiváltó tényezői:
- a szükségesnél több inzulin vagy gyógyszer adagolása
- változás a fizikai aktivitásban (az eddigiekhez képest több/intenzívebb mozgás)
- bizonyos betegségek hirtelen kialakulása (hányás, hasmenés, láz)
- alkoholfogyasztás
- kánikula, időjárás-változás
- kevesebb szénhidrát bevitele
- felszívódási zavar, bélmozgás megváltozása
Rizikónövelő készítmények
A diabétesz kezelésére ma már igen sok készítmény van forgalomban. A terápia két főcsoportja az inzulin- és a nem inzulinalapú kezelés. Általánosságban elmondható, hogy az inzulinterápia esetén fordul elő leggyakrabban hipoglikémia, főleg, ha a beteg intenzív inzulinkezelésben részesül. Az inzulinok között is van különbség, mert ma már tudományos vizsgálatokkal igazolható, hogy analóg típusú inzulin használata mellett kevesebbszer fordul elő súlyos hipoglikémia. Az inzulinkezeléskor fontos tudni, hogy az adott szer miként fejti ki hatását, valamint figyelni kell arra is, hogy az életvitel, az egészségi állapot, illetve az étkezés és a testmozgás hatására kell-e változtatni az adagoláson.
Dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa hozzátette, hogy vannak olyan gyógyszercsoportok is, melyek szintén hajlamosíthatnak a vércukorszint leesésére. Ezek az inzulinelválasztást serkentő szerek, azon belül is a szulfanilureák (gliclazid, glimepirid, gliquidon, glipizid, glibenclamid), amelyek elsődleges hatása, hogy fokozzák az inzulintermelést. Az érintett készítmények nemcsak a hipoglikémia esélyét növelik, hanem akár testsúlynövekedést is okozhatnak. A korszerűbb tablettás és injekciós készítmények ugyanakkor nem emelik a kockázatot, sőt testsúlycsökkenést is eredményezhetnek.
Léteznek tehát olyan antidiabetikumok, amelyek bizonyos mértékben növelhetik a vércukorszint kóros csökkenésének kockázatát, így azoknak, akik hajlamosak a "hipózásra", érdemes olyan készítményre váltaniuk - természetesen a kezelőorvosskal történt megbeszélés alapján -, amely csökkentheti a hipoglikémia kockázatának kialakulását, miközben hatékony a cukorbetegség kezelésében is.
Hogy lehet elkerülni a hipoglikémiát?
- személyre szabott tablettás és/vagy inzulinkezeléssel
- megfelelő életmód betartásával
- rendszeres vércukor-ellenőrzéssel és vércukornapló vezetésével
- helyes táplálkozással és szükség szerinti inzulindózis-változtatással az orvossal megbeszéltek szerint
- az étkezés kihagyásának kerülésével
- az inzulinadagolás igazításával a testmozgás intenzitásának és tartamának megfelelően
- a rendszeres diabetológiai orvosi viziteken történt problémaközpontú megbeszéléssel