1-es és 2-es típusú cukorbetegség
A cukorbetegség ( diabetes mellitus ) csak látszólag egységes kórkép, klinikai tünetei nagyban függenek attól, hogy milyen típusú diabéteszről van szó. Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun betegség, örökletes és környezeti tényezők állhatnak kialakulása hátterében. Inzulinfüggő diabétesznek is nevezzük: a szervezet megtámadja a hasnyálmirigyben található inzulintermelő sejteket, és elpusztítja azokat, ezért élethosszig tartó inzulinterápia vár a páciensekre, akik között több a gyermek és a fiatal felnőtt. Az 1-es típusú diabétesz előfordulása magasabb északon és alacsonyabb a déli mediterrán, illetve trópusi államokban, és jellegzetes szezonális halmozódás is megfigyelhető a késő őszi és téli hónapokban (leginkább olyan vírusfertőzések jöhetnek szóba, amelyek kórokozói a hideg évszakban virulensek).
A 2-es típusú diabétesz esetében egészen más a helyzet. A szervezet által termelt inzulin nem tudja vércukorszint-csökkentő hatását megfelelően kifejteni, és inzulinrezisztencia (IR) alakul ki. A 2-es típusú cukorbetegség akkor jelenik meg, amikor a szervezet már nem tudja ellensúlyozni az inzulinrezisztenciát, kimerül a hasnyálmirigy. Az állapot szorosan összefügg az egészségtelen életmóddal és a nem megfelelő táplálkozással. Felnőttkori cukorbetegségnek is szokták nevezni, ám ez ma már nem állja meg a helyét, ugyanis nagyon sok súlyproblémával élő gyermeknél és fiatalnál is felfedezik.
Kik vannak veszélyben?
Hazánkban az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség a lakosság 9,5 százalékát érinti - olvasható a Nemzetközi Diabétesz Adatbázisban. Az Európai Unió országait összehasonlítva: mi a középmezőnyben vagyunk, Portugáliában él a legtöbb (14 százalék) cukorbeteg, Luxemburgban ez az arány nem éri el a 6 százalékot. A részletes adatokat tekintve hazánkban 727 ezer 2-es típusú cukorbeteget számoltak össze 2014-ben (a lakosság 7 százaléka), az újonnan diagnosztizáltak több mint fele nő. Az életkor előrehaladtával egyre több a 2-es típusú cukorbeteg, a 60 év felettiek 20 százaléka él ebben a betegségben - derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének információjából.
Felnőttkorban az esetek közel fele nem ismert, azaz nem diagnosztizálták. Riasztó becslés: akár másfél-kétmillió ember él ma hazánkban ismert vagy ismeretlen módon cukorbetegségben, illetve valamelyik kórmegelőző állapotában. - A betegség kialakulásának kockázatát növeli a 45 év feletti életkor, ha volt vagy van a családban cukorbeteg vagy elhízott ember, nőknél pedig ha volt terhességi diabétesze, nagy súlyú magzatot szült, illetve a kórelőzményben szívbetegség szerepel - sorolja dr. Porochnavecz Marietta.
Terápia élethosszig
A gyógyszeres, illetve inzulinterápia mellett lényeges az életmódváltás rendszeres kardiomozgással és izomerőnövelő edzéssel, valamint az egyénre szabott diéta megtervezése dietetikus részvételével. Miután egy életre szóló állapotról és terápiáról van szó - különösen az 1-es típusú diabétesz esetében -, fontos a rendszeres diabetológiai kontroll vércukorszint-ellenőrzéssel. A gyógyszerek (antidiabetikumok) szedése mellett is fontos az életmódterápia betartása, ugyanis csak így kerülhető el az állapot romlása, a szövődmények, akár a súlyosabb betegségek kialakulása.
Forrás: Cukorbetegközpont