A pattanó ujj (digitus saltans) jellegzetessége, hogy a kéz egy vagy több ujja – általában a gyűrűs- vagy a hüvelykujj – egyre inkább behajlik, és mind nagyobb nehézséget jelent a kinyújtásuk. Nevét a betegség az ujjak kinyújtásakor jelentkező pattanó hangról és érzésről kapta. A probléma forrása az ujjakat mozgató inak és az azokat körülvevő ínhüvelygyűrű megvastagodása, amelynek következtében az érintett ujjak a tenyér felé behajolva rögzülnek. A fájdalmas állapot kezelésére gyakran alkalmaznak szteroidinjekciókat, egyes esetekben pedig műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
„A kézsebészeti klinikán régóta megfigyeltük, hogy a cukorbetegeket gyakran érinti a pattanóujj, mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabétesz esetén. Az állapot miatt műtétre szorulók több mint 20 százaléka olyan páciens, aki vagy cukorbeteg, vagy a jövőben azzá fog válni” – idézi a svédországi Lundi Egyetem közleménye Mattias Rydberget, az intézmény doktori hallgatóját, a Skane megyei Egyetemi Kórház rezidensét. Rydberg és munkatársai a közelmúltban elvégeztek egy kutatást is, amelyben arra keresték a választ, hogy vajon a magas, illetve nem megfelelően szabályozott vércukorszint fokozhatja-e a pattanó ujj kialakulásának kockázatát.
Kezünkre is hatással lehet a magas vércukorszint
A vizsgálat alapjául a Skane megyei regionális egészségügyi adatbázis, illetve a svéd nemzeti diabéteszregiszter szolgált. Mindebből kirajzolódott, hogy átlagosan az orvoshoz forduló betegek 1-1,5 százaléka küzd pattanó ujjal, míg a cukorbetegek körében ez az arány eléri a 10-15 százalékot is. A panasz legnagyobb arányban az 1-es típusú cukorbetegek csoportjában fordult elő. Igen éles különbségekre világított rá továbbá a vércukorszint hosszú távú alakulásának meghatározására szolgáló laborparaméter, a hemoglobin A1c (HbA1c) értékelése. A Diabetes Care című folyóiratban publikált tanulmány eredményei szerint azoknál a vizsgálati alanyoknál, akik HbA1c-szintje meghaladta a 8 százalékot, mintegy ötször magasabb volt a pattanó ujj kockázata, mint azoknál, akik értéke a normál tartományban (6,5 százalék alatt) alakult.
A jelenség hátterében meghúzódó pontos mechanizmus egyelőre nem tisztázott. Ezzel együtt a tanulmány szerzői valószínűsítik, hogy a magas vércukorszint hozzájárul a feszítőinak és ínhüvelygyűrűjük megvastagodásához. Korábbról pedig ismert, hogy a nem megfelelően szabályozott vércukorszint fogékonyabbá teheti a betegeket a kezet érintő idegbecsípődésekre is.
„Fontos, hogy figyelmet fordítsunk a diabétesz szövődményeire, illetve arra, hogy azok hogyan alakulnak ki. Ezáltal ugyanis korán felfedezhetjük a problémákat, ami lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb kezelést. Az idegek kompresszióján és a pattanó ujjon felül kapcsolat lehet a tenyér kötőszövetének megvastagodásával (Dupuytren-kontraktúra, tenyérzsugor), továbbá az ízületi mozgástartomány beszűkülésével és a hüvelykujj tövénél kialakuló ízületi gyulladással. Az e szövődmények mögött álló mechanizmusok különbözhetnek a diabétesz esetén. A mostani tanulmány eredményei értékesek, hiszen bemutattuk, hogy a vércukorszint szabályozatlansága kapcsolatban áll a pattanó ujj kialakulásával” – mondta el Lars B. Dahlin kézsebész, a Lundi Egyetem professzora. A kutatók a jövőben azt tervezik felmérni, hogy a műtéti beavatkozás mennyire hatékony cukorbetegeknél pattanó ujj esetén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: