A prediabétesz az az állapot, amikor a vércukorszint már magasabb az elfogadhatónál, de még nem olyan magas, mint a kifejlett betegség esetében. A prediabéteszes esetek 40 százalékánál viszont 5 éven belül kialakul a diabétesz .
Megelőzhető a cukorbetegség kialakulása
Normális esetben az ember vércukorszintje 3,9 és 6,1 mmol/l között mozog, ha a mérés előtt legalább hat órán át nem fogyasztott ételt. Ha azonban ez meghaladja a 6,1-6,9-es értéket, emelkedett éhomi vércukorszintről beszélünk, ami már a prediabétesz egyik formája. Akárcsak a csökkent glükóztolerancia, amely esetén az éhomi adat 6,0-7,0 mmol/l között alakul, a terheléses vizsgálat esetén pedig 7,8 és 11,0 mmol/l közé esik. Cukorbetegség akkor áll fenn, ha éhgyomorra 7, terhelés hatására 11 feletti értéket mérünk.
<br />Figyelmeztető jelek
A prediabétesz legnagyobb veszélye természetesen az, hogy néhány éven belül diabétesszé növi ki magát. Arra pedig már nincs gyógymód, a kezelés ilyen esetekben kizárólag a súlyos szövődmények elkerülésére irányul. A megelőző stádiumban viszont - életmódbeli változtatásokkal - még javítható, megmenthető az érintettek állapota.
Jelentősen megnehezíti ugyanakkor a prediabétesz felfedezését - és ezáltal a kezelését is - az a körülmény, hogy ez a kondíció gyakran semmilyen egyértelmű tünetet nem idéz elő. Akad azonban néhány olyan jel, amely segíthet felkelteni a gyanút. E téren említhető a fáradtság, a gyakran fellépő és intenzív szomjúság, a túlzott vizelési inger, valamint az, ha étkezés után 2-3 óra elteltével hirtelen erős étvágyunk támad. Ha ezek együttesen jelentkeznek, mindenképpen érdemes kivizsgálásért orvoshoz fordulnunk.
Az esetlegesen jelentkező panaszok mellett fokozott odafigyelésre sarkallhat néhány jellemző rizikófaktor. Veszélyeztetettebbnek számítanak ugyanis a túlsúlyos emberek, valamint a mozgásszegény életmódot élők. A családi kórtörténetben előforduló cukorbetegség szintén nagyobb kockázatot jelent, ahogy a policisztás ovárium szindróma (PCOS) és az inzulinrezisztencia is.