Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án éjszaka hatalmas robbanás rázta meg az ukrán fővárostól 130 kilométerre működő atomerőművet: a csernobili négyes blokkot körbeölelő betonköpenyt szinte lerepítették a sorozatos detonációk, több száz méteres körzetben urán- és grafitpor lepte el a levegőt.
A korábban példátlan szerencsétlenség nem csak a helyi lakosságot, de a hatóságokat is készületlenül érte, amely sajnos a közvetlen és közvetett halálesetek számát is jelentősen megnövelte. Moszkva felső vezetését először a robbanásról sem tájékoztatták, egyszerű műszaki hibaként jelentették az erőműnél történteket. Csupán 36 órával a történtek után kezdték meg a környező települések – elsősorban a reaktor dolgozóinak, illetve családjának otthont adó, 49 ezres Pripjaty városának – evakuálását. A helyszínre érkező katonák műszereikben keresték a hibát, amikor a normális légköri sugárzás hatszázezerszeresét mérték, az előttük érkező tűzoltók ráadásul mindenfajta védőfelszerelés nélkül dolgoztak a veszély elhárításán. Hatan közülük néhány héten belül elhunytak a halálos dózisú sugárzás miatt, a legfiatalabb közülük, Viktor Nyikolajevics Kibjenok alig töltötte be a 23. életévét, de a legidősebb sem volt harmincesztendős.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Természetes sugárzástól a halálos dózisig
Hogy a radioaktivitás milyen károkat okoz az élő szervezetben, függ az intenzitásától, illetve a benne eltöltött időtől. Egészséges mértékű sugárzásnak a hétköznapok során állandóan ki vagyunk téve, a fejünk fölül és a lábunk alól egyaránt. A földkéreg bolygónk keletkezése óta tartalmaz sugárzó elemeket, például uránt és hosszú felezési idejű izotópokat (40K, 238U, 232Th), ezek nagyjából 2,1 millisievert (mSv) éves sugárterhelést jelentenek a lakosságra. A Napból érkező kozmikus sugárzás további 0,3 mSv terhelést okoz, valamint oldható és oldhatatlan formában a vizekben is találhatóak izotópok. Az építőanyagokban jelenlévő radongáz felszaporodása miatt épületeken belül is nagyobb a sugárzás, sőt Földünk bizonyos tájain – a földben lévő sugárzó anyagok mértéke vagy a tengerszint feletti magasság miatt - akár tízszerese is lehet a hazánkban tapasztaltnak.
Ezek azonban együttesen is csak kis töredékét adják annak a 100 millisieveres határértéknek, amely felett közvetlen károsodást is okozhat a sugárzás. 200-500 mSv között csökken a szervezet fehérvérsejtszáma , 500-1000 mSv közötti értéknél pedig már jól érzékelhető élettani hatást fejt ki, émelygés, hányinger és fejfájás tapasztalható. 1000 és 2000 mSv közötti sugárdózis már kismértékű sugárbetegséget okoz, melynek 30 napon belüli halálozási aránya 10 százalék körüli. A férfiaknál ideiglenes sterilitás, a babát váró nőknél vetélés fordulhat elő, a legyengült immunrendszer miatt pedig megnő a fertőzések veszélye is. 2-3000 mSv között közepes, 3-4000 mSv között pedig súlyos dózis éri a szervezetet, a beteg haja kihullik, nők esetében végleges meddőség alakulhat ki, a szájban és a bőr alatt vérzés tapasztalható, az esetek 50 százaléka halállal végződik. 6-10000 mSv között pedig már a belső szervek is komoly károsodást szenvednek, azonnali orvosi beavatkozás hiányában a halál esélye közel 100 százalék.
40 ezer gyermek meg sem születhetett
Az 56 nyilvántartott áldozat esetében a radioaktivitás pajzsmirigyrákot eredményezett, amely korai stádiumában szinte minden esetben gyógykezelhető, az orvosok a diagnózis felállításával így ezrek életét mentették meg. Kevesebb szó esik azonban a sugárfertőzés „pszichológiai” áldozatairól, akik a szovjet érdekszféra félreinformálásának, és az ezt követő pániknak estek áldozatul. Sok várandós kismama tartott attól (mint utólag kiderült, feleslegesen), hogy a sugárzás miatt beteg gyermeket hoz a világra, így a robbanást követő hetekben 40 ezerrel nőtt Európa-szerte az abortuszok száma. Ők a csernobili katasztrófa meg sem született áldozatai.
2011 márciusában a fukusimai atomerőmű-baleset ismét megingatta a nemzetek bizalmát a nukleáris energiában, Németország például tervbe vette, hogy az összes atomerőművére lakatot tesz 2022-ig. A legfőbb elrettentő példát azonban még a mai napig Csernobil jelenti a világ számára: jelenleg több mint ötmillió ember él az atomkatasztrófa miatt szennyezett területen, ahol az összes, sugárzás okozta megbetegedés kiugróan magas arányban szerepel meddőségtől a daganatos megbetegedésekig.
Ez is érdekelhet
