A fájdalom szubjektív érzés
A daganatos betegségek a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, és a felmérések szerint a betegek jelentős része megél ezzel járó fájdalmat is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a kezelés alatt álló betegek 55 százaléka, az előrehaladott, áttétes vagy végstádiumú betegek 66 százaléka számol be fájdalomról. Éppen ezért van nagy jelentősége az onkológiai fájdalomcsillapításnak, amelynek célja az életminőség javítása.
"A fájdalomnak már a megítélése sem egyértelmű, hiszen ez nemcsak a beteg fizikai állapotától függ, de a pszichés státusza éppúgy befolyásolja, mint akár a szociális háttere, a környezete. A mérték meghatározására használatos lehet például egy 0-tól 10-ig terjedő számskála, ahol a betegnek magának kell elhelyeznie a fájdalma mértékét. A 10-es már egy nagyon erős, elviselhetetlen fájdalomra utaló érték, amelyet kórházban lehet kezelni, de az enyhébb esetekben más módon is lehet segíteni a páciensnek" - ismerteti dr. Pádi Éva , a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos.
A szakember szerint elsősorban azt kell eldönteni, akut vagy krónikus fájdalomról van-e szó, hiszen az első esetben erős gyógyszerekkel, vénás injekcióval viszonylag gyorsan, egyszerűen csökkenthető a szenvedés. A második eset már sokkal összetettebb kezelést igényel, és természetesen azt is ki kell deríteni, nem áll-e a daganatos betegségen kívül más, kezelést igénylő probléma a krónikus fájdalom mögött, mint például akár egy törés, egy bélelzáródás vagy más károsodás.
A daganat és a kezelés is oka lehet a fájdalomnak
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amikor maga a daganat okozza a fájdalmat, az elsősorban a csontot érintő problémákra vezethető vissza. Előfordul, hogy csontdaganat miatt jelentkezik a fájdalom, de ennél gyakoribb, hogy az elsődleges, például a prosztatában, a tüdőben, az emlőben jelentkező daganat okozza a csontáttétet, ami végül a fájdalom forrásává válik. Ezen kívül közvetlen fájdalommal jár, ha a lágyrészekben jelentkezik daganat, ha a nyálkahártyákat vagy a csonthártyát érinti a betegség, vagy ha a daganat idegeket nyom az elhelyezkedése okán.
A valóságnak megfelelően tudni kell, hogy minden onkológiai kezelés fájdalommal járhat, bár ennek megélése - mint a fájdalomnak általában - szubjektív. A sugárkezelés után sajnos gyakori a hegesedési folyamat, ami az idegeket érintve fájdalmas. A kemoterápiát követően úgynevezett poli-neuropátia alakulhat ki, ami nehezen megfogható, égő, bizsergő fájdalmat okoz több ideg károsodása miatt. Ha sebészileg távolítják el a daganatot, előfordulhat az idegek sérülése, átvágása, ami szintén fájdalmat eredményezhet, ahogyan a végtag eltávolítása utáni úgynevezett fantomfájdalommal is meg kell küzdeni.
Mi lehet az onkológiai fájdalomcsillapítás célja?
Ez is érdekelhet
"Feltétlen célunk, hogy a betegek bízhassanak abban, hogy lehet rajtuk segíteni, jelentős fájdalmaik enyhítőek, életminőségük érdemben javulhat" - hangsúlyozza Pádi doktornő, majd úgy folytatta: "Ha "csak" annyit el tudunk érni, hogy az alvást nem zavarja meg a fájdalom, azzal már hatalmas lépést tehetünk, hiszen a jó minőségű alvás a gyógyulás tekintetében is komoly előnnyel jár. Más esetekben törekedhetünk arra is, hogy mozgás közben ne jelentkezzen kínzó érzés, sőt végső soron célunk lehet, hogy nyugalomban is tünetmentes legyen a páciens. Krónikus fájdalom esetén természetesen a kezelés is hosszan tartó kell, hogy legyen, a gyógyszeres ellátás mellett általában kiegészítő módszereket is kell, hogy alkalmazzon és minden esetben alkalmazkodnunk kell az állapot változásához is. Ha nem is ígérhetjük felelőtlenül, hogy teljesen megszüntetjük az onkológiai fájdalmat, de megfelelő tapasztalattal jelentősen csökkenteni tudjuk azt."
