A járvány hatásai az onkológiai ellátásra
"A koronavírus-járvány felforgatta mindannyiunk életét, felforgatta az egészségügyet, illetve azon belül is komoly kétségeket, gondokat idézett elő az onkológiai ellátás terén" - mutatott rá egy csütörtöki online sajtótájékoztatón dr. Pajkos Gábor onkológus főorvos, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke. Kifejtette, bár Magyarországon az onkológiai ellátás a járványidőszakban is folyamatosan biztosított volt, ennek ellenére felmérések szerint mintegy a felére esett vissza a vizitek száma az elmúlt hónapok során, valamint csökkent a megkezdett kezelések száma is. Ebben jelentős szerepe lehetett annak, hogy a már diagnosztizált rákbetegek mint a fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozók sok esetben nehezen tudtak dönteni arról, bele merjenek-e vágni egy újonnan induló kezelésbe, illetve merjék-e folytatni a már megkezdett terápiát.
"A szakembereknek és a betegeknek is mérlegelniük kellett. Minek nagyobb a kockázata: a koronavírus-fertőzésnek, amely valóban néhány esetben súlyos szövődményekkel, veszéllyel jár, vagy pedig a megkezdett daganatellenes kezelés halasztásának, valamint az ezzel potenciálisan együtt járó szövődményeknek" - magyarázta a főorvos. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár nem szabad alábecsülni a COVID-19 veszélyeit, ezzel együtt általában véve jobban szolgálja a betegek egészségének és életének megóvását, ha nem halasztják a daganatellenes terápiát.
A rosszindulatú elváltozások korai felismeréséről szólva elmondta, a veszélyhelyzetben logikus lépés volt a tervezett lakossági szűrővizsgálatok halasztása. Júniustól azonban újraindulhattak a népegészségügyi szűrővizsgálatok Magyarországon, így a mammográfiás emlőrákszűrés is. Dr. Pajkos Gábor szerint reális a remény, hogy ennek a néhány hónapos kiesésnek nem lesznek drasztikus következményei a későbbiekben, a daganatos megbetegedések kapcsán azonban mindig fontos hangsúlyozni a korai diagnózis jelentőségét. Különböző kimutatások szerint az emlőrák korai stádiumban történő felfedezése és az így megkezdett kezelése például 28-45 százalékkal javítja a túlélési esélyeket.
A járványos időszakban viszont nemcsak a szűrővizsgálatok leállása jelentett nehézséget e téren, hanem a háziorvosi praxisok és a szakrendelések vészhelyzeti üzemmódra való átállása is. Így ugyanis hiába tapasztalt valaki akár gyanús tüneteket magán, nehezebben tudott szakemberrel konzultálni. Mindazonáltal egyébként is sokan vonakodnak orvoshoz fordulni, ha gyanús elváltozást találnak magukon, járványhelyzetben pedig ez még fokozottabban érvényesül. A főorvos ugyanakkor kiemelte, a rendszeres önvizsgálatnak rendkívül jelentős szerepe van az emlőrák korai felismerésében. Azok, akik megfelelő időközönként elvégzik az önvizsgálatot, akár egy 1-2 centiméteres daganatot is kitapinthatnak, ami a kezelés sikeressége szempontjából is számottevő. A véletlenül felfedezett elváltozások általában már ennél nagyobbak, 2-4 centiméter közöttiek. Összehasonlítva, a mammográfia 0,5 és 1 centiméter közötti elváltozások kimutatását teszi lehetővé.
Gyanús tünetekkel azonnal forduljunk orvoshoz!
"Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban komoly aggályokat okoznak az egészségügy minden területén az elmaradt szűrővizsgálatok és ellátások. Úgy gondolom azonban, hogy nincs helye a pesszimizmusnak e tekintetben, hiszen a Magyarországon viszonylag gyorsan lezajlott súlyos járványhelyzet okozta kieséseket rövid időn belül pótolni tudjuk majd" - foglalt állást dr. Pajkos Gábor. Hozzátette, azok, akik önvizsgálat során gyanús tüneteket tapasztalnak magukon, ne halogassák a segítségkérést, hanem mihamarabb menjenek el háziorvosukhoz, esetleg sebészeti vagy nőgyógyászati szakrendelésre. Tünetként emlőrák gyanúját vetheti fel:
- az emlő alakjának megváltozása, az aszimmetria fokozódása;
- az emlőbimbó behúzódása, váladékozása;
- szokatlan elszíneződés, pigmentfoltok megjelenése az emlőn;
- új göb megjelenése vagy egy korábban felfedezett göb megnövekedése az emlőben;
- az emlő bőrének megváltozása, narancsbőrtünete;
- az emlő környéki nyirokcsomók duzzanata.
Dr. Kenessey Andrea kardiológus szakorvos, mellráktúlélő, a Mellrákfórum egyik alapítója aláhúzta, hogy akinél tünetek jelentkeznek, annak joga van a diagnosztikus kivizsgáláshoz. A daganatos betegségek ellátásának pandémia idején is ugyanúgy elérhetőnek kell lennie, mint járványmentes időszakban, hiszen annak elmaradása az életminőség és az élettartam romlásával járhat. Kitért rá, a halogatás és a kifogások keresése teljesen érthető emberi reakció. Fontos azonban tudni, hogy nem minden tünet jelent rosszindulatú elváltozást, de erről csak megfelelő szakorvosi vizsgálattal győződhetünk meg. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy merre induljunk, a betegszervezetek és a támogató csoportok jó kiindulási pontot adnak a továbblépéshez.
Fontos minél hamarabb pótolni a szűréseket
"A daganatos betegek két tűz között érezhették magukat az elmúlt hónapokban. Egyrészt ugye ott volt maga a daganatos betegség diagnózisa, amely önmagában is egy fenyegető, bizonytalanságot kiváltó tényező. Másrészt ehhez jött a járványhelyzet, amely során a betegek azzal szembesültek, hogy maguk az orvosok is bizonytalanok" - hívta fel a figyelmet B. Papp László, a Gyógyulj Velünk Egyesület szóvivője. Hozzátette, mind az orvosszakma, mind a betegszervezetek egyik legfontosabb üzenete, hogy a daganatos betegségeket a lehető leghamarabb fel kell ismerni, el kell kezdeni kezelni, valamint a betegeknek is komoly felelősségük, hogy fegyelemmel, az orvosukban bízva vegyenek részt a terápiában. Ezzel szemben a válsághelyzeti kommunikáció azt üzente számukra, hogy nem lesz baj abból, ha a kezelés akár két-három hónapot is csúszik. "Bízunk benne, hogy a betegek többségénél tényleg nem lesz ebből baj. Ugyanakkor komoly ellentmondás állt fenn a korábbi és a járványhelyzeti kommunikáció között, ami még inkább növelte a szorongást és bizonytalanságot a betegeknél."
Kitért rá, tapasztalataik szerint a koronavírus-járvány előtt is jelentős esélyegyenlőtlenség uralkodott abban, hogy "kinek van esélye meggyógyulni a rákból". Minderre kihatással van, hogy egy betegnek ki a kezelőorvosa, hol kezelik, milyen gyors a betegútja. Kihatással van rá a lakhelye, a képzettségi szintje, illetve az anyagi lehetőségei egyaránt. A járványhelyzet pedig még tovább erősítette az egyenlőtlenségeket. Csak a szűrések kapcsán több tízezer mammográfiás vizsgálat maradt el például, de a betegszervezet olyan esetekről is tud, amikor tünettel jelentkező betegek kivizsgálását halasztották el. Összességében a Gyógyulj Velünk Egyesület tart attól, hogy olyan orvos-beteg találkozások is elmaradtak, amelyek indokoltak lettek volna, emiatt lehetnek olyan rákbetegek, akiknek az intézkedések rontottak az életkilátásain.
"A legfőbb üzenetünk, hogy mindenki, akinek elmaradt vagy időszerű lenne a szűrővizsgálata, esetleg bármilyen tünete van, próbáljon meg eljutni háziorvoshoz, nőgyógyászhoz. Minél előbb készüljenek el az elmaradt mammográfiás vizsgálatok. Azt kell, hogy tanácsoljuk, hogy akit kiküldenek az ajtón, jöjjön vissza az ablakon! Ne hagyják magukat a betegek, és ehhez bátran kérjék a betegszervezetek segítségét, amelyeknél agilis, segítőkész, tapasztalt egyesületi vezetők igyekeznek megoldást találni a felmerülő nehézségekre" - tanácsolta B. Papp László.
Magyarországon évente több mint 8 ezer nőnél és mintegy kétszáz férfinél diagnosztizálnak emlőrákot, az esetek többségében 45-50 éves kor felett . A betegség egy-egy évben hozzávetőleg 2200 beteg életét követeli.