Ijesztő adatok
Ma Magyarországon minden ötödik ember rosszindulatú daganat áldozatává válik. A hazai statisztikák szerint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozást a sorban másodikként a tumoros halálozások követik. Ráadásul a WHO a daganatos halálozások további emelkedését prognosztizálja világszerte. A KSH adatai szerint 1990-ben a prosztatarák okozta halálozások - a tüdő, a vastagbél-végbél és a gyomorrák után - a negyedik helyen álltak, 2003-ban viszont már a harmadik helyre kerültek. Előfordulása az életkorral növekszik, és jellemző rá a családi halmozódás is. Az előrehaladott folyamat gyógyszeres kezeléssel hosszú időn át évekig kezelhető, kontrollálható, azonban számos, az életminőséget rontó következménye van. A korai, a szervre lokalizált stádiumban azonban a prosztatarák jól gyógyítható. Ezért általában 50 éves kortól, illetve azoknak, akiknek nagyapjuk, apjuk, fiútestvérük esetében előfordult prosztatarák, már 45 éves kortól ajánlatos az évenkénti szűrővizsgálatot elvégeztetni.
Prosztatagondok
A prosztatarák
A prosztatarák a férfiak körében a harmadik leggyakoribb rosszindulatú, daganatos megbetegedés, csupán a tüdőrák és a vastagbélrák előzi meg a sorban. Ritkán fordul elő a 60 évesnél fiatalabb férfiaknál. Mivel tünetei általában csak a legvégső stádiumban jelentkeznek, a prosztatarákos esetek 90 százaléka a korai szakaszban észrevétlen marad, és kezelését csak akkor kezdik meg, amikor ez már nem sok eséllyel kecsegtet. A prosztatarák korai szakaszának tünetei hasonlóak a jóindulatú prosztata-megnagyobbodáséhoz. A vizeletben lehet vér, színe rózsaszínre változhat, a vizeletürítést nehéz megkezdeni, és egyre gyakrabban kell éjszaka kimenni a WC-re. Az égető, csípő érzés ugyancsak jelentkezik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tapasztalatok szerint a prosztatarák gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek valamilyen nemi betegségük vagy ismétlődő prosztatagyulladásuk volt. A prosztatarák az urológiai vizsgálat során már tapintással is egyértelműen azonosítható, ezért igen fontos, hogy a 45. életévüket betöltött férfiak rendszeresen, legalább háromévenként megjelenjenek prosztataszűrésen. Már létezik az ún. PSA vizsgálat, amely segítségével már egyetlen vércseppből nagy valószínűséggel következtethetnek a prosztata pillanatnyi állapotára, az esetleges gyulladásos- és egyéb folyamatokra. A prosztatagyulladás és a -megnagyobbodás orvosi kezelése antibiotikumokkal és fájdalomcsillapítókkal történik, rák esetében pedig műtét válhat szükségessé.
A férfiak egészségtudata még hiányos
Míg a méhnyak- és az emlőrák-szűrés jelentősége lassan kezd beépülni a köztudatba, addig a férfiak veszélyeztetettségéről kevesebb szó esik. A magyar férfiak általában kevesebbet foglalkoznak egészségükkel, mint asszonyaik, miközben egy alattomos, hosszú ideig tünetmentes betegség, a prosztatarák veszélye ott leselkedik rájuk. Alattomos, hiszen sokszor a tüneteket, a húgycső összeszorításából eredő vizelési gondokat megelőzve képez különféle áttéteket a csontban, csigolyában, medencében, nyirokcsomóban. Bár létezik fizikális szűrővizsgálat, tudjuk, hogy egy nő sokkal hamarabb felkeresi nőgyógyászát, mint egy férfi az urológusát. Névtelen tanácsadó fórumokra érkező levelek, kérdések tömege tanúsítja, hogy a férfiak tán még a nőknél is kínosabbnak érzik a genitális testrészeik orvosi vizsgálatát, restellik, ha ilyen jellegű problémájuk akad. A prosztata végbél felől történő tapintása (RDV) nem fájdalmas ugyan, de kellemetlen, ezért sokan inkább hanyagolják a vizsgálatot.
Szűrés néhány perc alatt
A Prosztata Specifikus Antigén (PSA) diagnosztikai módszer alkalmazásával, rektális vizsgálattal és esetenkénti biopsziával már korai stádiumban is megállapítható a rákos elváltozás. A PSA egy speciális fehérje, amely csak és kizárólag a prosztatából származik, így alkalmas a prosztataszűrésre. A normál érték a meghatározási módszertől függ, 0,3-5,0 ng/ml lehet. Az emelkedett PSA érték elsősorban prosztatarákra jellemző, de emelkedett lehet jóindulatú prosztata megnagyobbodás és heveny prosztatagyulladás esetén is. Átmeneti emelkedést okozhat vizeletelakadás, húgyhólyagtükrözés, prosztatavizsgálat is. Normális PSA szint esetében is lehetséges a rákos sejtek jelenléte. Ezért végeznek komplex vizsgálatokat, és ha a prosztatarák alapos gyanúja merül fel, a dülmirigyből vett szövet analízise vezet biztos eredményre. Az idejében felfedezett prosztatarák teljes sikerrel gyógyítható! A középkorú, tünetmenetes férfiak számára a szűrésen való részvétel az egyetlen módja annak, hogy korai, gyógyítható esetek kerüljenek felszínre. Ráadásul a szűrésnek egyéb hozadéka is lehet, más elváltozásokra, egyéb betegségekre is fény derülhet.
Érdemes odafigyelni az életmódra is!
Prosztatagyulladásnál fontos a folyadékbevitel növelése ásványvízzel vagy desztillált vízzel. Ily módon lehet ösztönözni a vizeletürítést, megelőzni a vizelet visszatartását, a hólyag és a vese fertőzését. A prosztatarák megelőzésében fontos a helyes étrend. Ajánlatos a teljes értékű, feldolgozatlan ételek fogyasztása, a cink és a telítetlen zsírsavak (például olíva) rendszeres bevitele. Jó hatásúak az olajos magvak, a tökmag, a dió, mogyoró, nyers zöldségek, gyümölcsök, bab, borsó és a barna rizs. Kutatások szerint a fitoszterolt tartalmazó étrend növeli a vizeletürítést, ugyanakkor csökkenti a hólyagban maradt vizelet mennyiségét. A szójaételek másik előnyös hatása, hogy a bennük lévő fitoösztrogéneknek köszönhetően csökken a prosztatarák kockázata. Érdemes viszont elkerülni a kávét, az erős teát és az alkoholt, különösen a sört, valamint a túl sok zsíros ételt, mert mindezek izgató hatásúak, és tanulmányok szerint összefüggnek a prosztatarákkal. Fontos a rendszeres testgyakorlás, rekreációs időtöltés a szabadban, túrázás, séta, futás.
