Ugyan előfordul, ám a hasnyálmirigyrák esetén viszonylag ritka az, hogy a tumor jóindulatú. Ezekben az esetekben is a sebészi megoldás rendszerint nem halogatható, ezt sürgeti az is, hogy igen nagy az esély a jóindulatú elváltozás rosszindulatúvá válására.
Hasnyálmirigyrák lehetséges tünetei
A hasnyálmirigyrák korai stádiumában teljesen tünetmentes, nincs szűrésére alkalmas módszer, ezért az esetek jelentős hányadát csak előrehaladott állapotban ismerik fel.
A leggyakoribb panaszok a felhasi fájdalmak, puffadás, állandósuló diszkomfort érzet, ugyanakkor emésztési problémák, valamint ismétlődő vénagyulladások is utalhatnak a hasnyálmirigy rákos elváltozására. Gyakran csak olyan általános panaszokkal fordulnak a páciensek orvosokhoz, amikor a tüneteket már nem maga a hasnyálmirigy daganata, hanem valamelyik szervben vagy szervekben kialakult, akár távolabbi áttétek okozzák - ezek között említhető például a sárgaság és a leromlott általános fizikai állapot, jellemző a jelentős, akár 10-15 kilogrammos fogyás is.
A tünetek eltérőek aszerint, hogy a tumor a hasnyálmirigy melyik részében alakult ki. A szerv feji részéből kiinduló daganat elzárhatja az epevezetéket, ami miatt sárgaság alakulhat ki - sárgássá válik a páciens szemfehérje és a bőre, a vizelete sötétre színeződik. A hasnyálmirigy középső és farki részéből kiinduló tumorok ilyesféle elzáródást nem okoznak, ám az idegdúcokra átterjedve kisugárzó, nehezen csillapítható fájdalmakat idézhetnek elő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A laboratóriumi eredmények közül gyanút kelthet a megemelkedett vércukorszint, a magasabb lipáz- és amilázaktivizás, ugyanakkor ki tudnak mutatni olyan vérösszetevőket is, amelyek ugyancsak a daganat jelenlétére utalnak (tumormarkerek). Az irányba is folynak kutatások, hogy a székletben miként mutathatók ki a tumorra utaló jellemzők.
A klasszikus röntgenvizsgálatok az újabb módszerek elterjedésével háttérbe szorultak. Ultrahanggal az esetek négyötödében tudják kimutatni a hasnyálmirigytumort. A klasszikus külső ultrahang mellett a vizsgálati módszer kombinálható tűbiopsziával, amikor a szervből szövettani mintát is vesznek. Belső ultrahangot endoszkópos, esetleg laparaszkópos vizsgálattal végeznek, ugyanakkor előfordult, hogy műtét közben is alkalmaznak ultrahangot, hogy a kisebb daganatokat megtalálják, s körülhatárolják (intraoperatív ultrahang). A kisebb daganatok kimutatására ugyancsak alkalmas a CT, s létezik CT-vezérelt szövettani vizsgálat is.
Általában több vizsgálati módszert is kombinálnak, mivel például egy ultrahanggal kimutatott elváltozás nem feltétlenül rosszindulatú rákot jelez, ritkán lehet jele jóindulatú elváltozásnak vagy hasnyálmirigy-gyulladásnak is.
A hasnyálmirigyrák gyógyítása
A hasnyálmirigy-daganat nehezen kezelhető, az utóbbi néhány évben a hatékonyabb gyógykezelés eredményeként a nagyon ijesztő halálozási adatok ugyan némileg javultak, ám a betegség ma is az egyik legveszélyesebb tumor. Ez a daganattípus a kései felfedezés és diagnosztizálás miatt ma is a legtöbb esetben olyan visszafordíthatatlan elváltozás, amely esetében a gyógyítás gyakran az élet meghosszabbítására és a fájdalomcsillapításra szűkül be.
Amint valamennyi daganattípusnál, a hasnyálmirigyrák esetében is a tumor kiterjedtsége, környezetéhez való viszonya, az áttétek jelenléte, mennyisége, elterjedtsége és viselkedése határozza meg a terápiát. A daganat kezelésében azonban alapvetően egyértelműen a sebészeté a meghatározó szerep, az operáció sikerének függvényében - mint a daganatterápiáknál általában - ugyanakkor rendszerint szükség van más kezelésre is. Fontos megjegyezni, hogy a felfedezett daganatok kisebb hányadában - 15-20 százalékában - van lehetőség az operációra.
Előrehaladott hasnyálmirigyrák esetében a kemoterápia mellett gyakran alkalmaznak külső besugárzást önállóan vagy a gyógyszeres kezeléssel kombinálva. Klinikai adatok szerint az eseteknek tehát legalább háromnegyedében már operálhatatlan (inoperábilis) a tumor, mire a beteg orvoshoz kerül - ekkorra ugyanis a tumoros szövet behálózza a környező szerveket is, vagy áttéteket képezett a szervezet más, távolabbi régióiban.
Az operációt ugyanakkor egyes esetekben akkor is elvégzik, ha az nem ad reményt a gyógyulásra: az emésztési bántalmakat, a patkóbélre nehezedő nyomást vagy az epevezeték eltáródását próbálják csökkenteni, megszüntetni. A rossz általános állapotban lévő, kisugárzó, nehezen tompítható fájdalmaktól szenvedő beteg számára azonban minden beavatkozás fokozott kockázatot jelent.
Ez is érdekelhet
A hasnyálmirigyrák nagyon alattomosan kialakuló, s gyakran agresszív betegség, amit sajnos sokszor már csak előrehaladott állapotban fedeznek fel, amikor a daganat szétterjedt, s összekapaszkodott a környezetével, ezért nem lehet eltávolítani. Az orvosok mai tudása szerint a gyógyítás ilyen esetekben gyakran csak a fájdalom csökkentésére korlátozódhat. Azoknak a betegeknek van több esélyük, akiknél még az áttétek elburjánzása előtt sikerült eltávolítani a daganatot, illetve szervezetük jól reagál a daganatellenes kezelésekre.
