A szinte kizárólag szexuális úton terjedő HPV-fertőzések a felelősek a legutóbbi időben emelkedő szájüregi- és garatrák esetekért az Egyesült Államokban: Ezeknek a megbetegedéseknek legalább a 80 százalékában ugyanis tetten érhető a HPV az amerikai országos rákintézet szerint.
Összességében jobbak a túlélési esélyeik azoknak a betegeknek, akiknél a torokban, a nyelven és a mandulákon kialakult tumorok HPV-pozitívnak bizonyultak, mint a hasonló, de nem a HPV által okozott daganatok esetében. A vizsgálatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az esetek több mint 25 százalékában a HPV-pozitív daganatok kiújulnak, rendszerint a kezelés utáni első két évben.
Az új tanulmányban, Fakhry és kollégái figyelmüket azokra az antitestekre, azaz immunrendszeri fehérjékre összpontosítják, amelyeket a szervezet azért termel, hogy harcoljon a HPV-hez köthető rákfehérjékkel. Egy ilyen antitest, az úgynevezett E6, szorosan kapcsolódik a HPV-pozitív szájüregi és garatrák kialakulásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az E6 ellenanyag szintjének esnie kell, ha a beteg kezelést kapott a rák ellen. Fakhry és kollégái szerint ezért indokolt feltételezni, hogy az E6 szintjének növekedése a kezelést követő időszakban a rák kiújulásának növekvő kockázatát jelezheti.
Fakhry szerint a tanulmány ígéretes kezdetet jelent ahhoz, hogy megtalálják a módját a leginkább veszélyeztetett betegek kiszűrésének egy vérvizsgálat révén. Ahhoz azonban még sokkal több adatra van szükségük, hogy megerősítsék az E6 biomarkerként való hasznosságát. Az egyik legjobb módja ennek egy olyan kutatás lenne, amely az antitestet egy nagy betegcsoportban vizsgálná, s a terápia előre meghatározott pontjain vizsgálnák az E6 szintet.
Jelenleg a HPV antitesteket nem mérik rutinszerűen, ezért nehéz megbecsülni egy ilyen eljárás költségét, és még elég sok időre van szükség, hogy készíthessenek egy ilyen „arany standard” tesztet – állapította meg a kutatásvezető. Szerinte ez a vizsgálat azért is hasznos lenne, mert könnyebben tudnák meghatározni, hogy az egyes betegeknek milyen utókezelések kellenek, illetve mikor válnak szükségessé a képalkotó vagy klinikai vizsgálatok a rák lehetséges visszatérésének azonosítására.
Forrás: Johns Hopkins Medicine
Ez is érdekelhet
