Eddig is hallhattunk, olvashattunk a keresztesvirágú zöldségek - a káposzta, a kelkáposzta, a karfiol vagy a brokkoli - belekre gyakorolt kedvező hatásairól, de a tudósok csak nemrég jöttek rá, mi történik pontosan ezen zöldségek fogyasztásakor.
A konyhától a rákmegelőzésig
A Francis Crick Institute csapatának tagjai az Immunity nevű szaklapban publikált tanulmányukban azt írják, ezeknek a zöldségeknek az emésztése során egy rákellenes anyag, úgynevezett indol-3-karbinol termelődik a testünkben. Ez a gyomorsavval érintkezve módosul, így folytatja útját emésztőrendszerünkben.
És ha már az emésztőrendszert említettük, a belek felszíne - a bőrhöz hasonlóan - folyamatosan megújul, ez 4-5 napot vesz igénybe. Ha ez a megújulás valamilyen okból nem sikeres (hiba csúszik a sejtosztódás folyamatába), akkor bélgyulladás vagy rák is kialakulhat.
Aki viszont sok káposztát, kelt, brokkolit és karfiolt fogyaszt, annak a testében már ezeknek a zöldségeknek az összerágásakor elkezdődik az "életmentő folyamat", az indol-3-karbinol termelődése. Ez a bélrendszer alsó szakaszába érve megváltoztathatja a belek felszínét regeneráló sejtek viselkedését, illetve a gyulladásokat féken tartó immunsejtekre is hat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egerek és emberek
A tanulmány készítői egyelőre egereken végeztek kísérleteket. Azt tapasztaltál, hogy védettebbek voltak a rákkal szemben azok az állatok, akik több indol-3-karbinolt kaptak - még akkor is, ha génjeik alapján nagyobb esélyük lett volna a betegségre.
A másik csoportnál a kevesebb indol-3-karbinol ellenőrizetlen sejtosztódást eredményezett. "Voltak olyan állatok, akiknél kialakult daganat a bélrendszerben, de amikor a megfelelő étrendre váltottunk náluk, akkor megállt a tumor terjeszkedése" - mondta a tanulmány készítésében résztvevő egyik kutató, Dr. Gitta Stockinger.
A bélrákra több jel is figyelmeztethet: véres széklet, a székelési szokások megváltozása (például napi többszöri ürítés), hasfájás, puffadás vagy diszkomfortérzet. Dr. Stockinger viszont azt mondja, hogy ezek az eredmények optimizmusra adnak okot - még akkor is, ha az eredmények után még azt is meg kell vizsgálniuk, hogy embereknél is pontosan ugyanez lesz-e a hatás.
"Ezzel a tanulmánnyal feltárjuk a rendszer működésének molekuláris mechanizmusait is" - mondta, és arra is utalt, hogy a keresztesvirágúak nemcsak rosttartalmuk révén segítenek a bélrák kockázatának csökkentésében, hanem a bennük található molekuláknak köszönhetően is. A kutató egyébként maga is változtatott étkezési szokásain, és már sokkal kevesebb húst és több zöldséget fogyaszt, mint korábban.
Ez is érdekelhet
Forrás: BBC Health
