Minél gazdagabb a táplálék karotinoidokban, annál kisebb a prosztatarák kockázata
Jól ismert, hogy az ázsiaiak között a prosztatarák előfordulása alacsony. Ausztrál és kínai kutatók Délkelet-Kínában végeztek egy úgynevezett esettanulmány vizsgálatot, amely az első ilyen típusú vizsgálat volt egy ázsiai populációban. Azt fedezték fel, hogy a táplálékban található likopén és egyéb karotinoidok védelmet nyújthatnak a prosztatarák ellen.
A kutatók 130 prosztata-adenokarcinómában szenvedő beteget 274 kontrollbeteggel hasonlítottak össze - a kontrollcsoport olyan férfiakból állt, akiket nem prosztatarák, hanem valamilyen más betegség miatt kezeltek a kórházban. A kutatók azt találták, hogy minél gazdagabb volt a férfiak által fogyasztott táplálék karotinoidokban, annál kisebb volt a prosztatarák kialakulásának a kockázata.
A karotinoidok olyan vegyületek, amelyek számos gyümölcsben és zöldségben is bőségesen megtalálhatók. A táplálékban található fő karotinoidok a likopén, az alfa-karotin, a béta-karotin, a béta-kriptoxantin, a lutein és a zeaxantin. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy bizonyos táplálékok fogyasztása - ilyen a paradicsom, a tök, a spenót, valamint a citrom és narancsfélék - és a prosztatarák elleni védőhatás között különösen erős kapcsolat mutatható ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A karotinoidok több mint 80 százalékkal is csökkenthetik a prosztatarák kockázatát
A legkevesebb és a legtöbb likopént fogyasztó betegeket összehasonlítva megállapították, hogy a két csoportban a prosztatarák kockázati aránya 0,18. Ez az arány a rák kockázatának 82%-os csökkenését jelenti.
- alfa-karotin esetén a kockázati arány 0,43 volt, ami 57%-os csökkenést jelent,
- béta-karotin esetén a kockázati arány 0,34 volt, ami 66%-os csökkenést jelent,
- béta-kriptoxantin esetén a kockázati arány 0,15 volt, ami 85%-os csökkenést jelent,
- a lutein és a zeaxantin esetén még imponálóbb kockázati arányokat találtak, bár a szerzők személyes közlése óvatosságra int, mert azt javasolják, hogy az eredmények statisztikai kiértékelése érdekében a vizsgálatot nagyobb beteganyagon ismételjék meg.
Mindegyik vegyület esetében dózis-függő hatásgörbéket kaptak. Más szavakkal ez azt jelenti, minél nagyobb mennyiségű karotinoid-tartalmú táplálékot fogyasztott egy férfi, annál jobban csökkent nála a prosztatarák kialakulásának kockázata. A kutatók számára az ilyen dózisfüggő görbék azért nagyon fontosak, mert ezek utalnak arra, hogy a kérdéses anyag valóban rendelkezik a feltételezett hatással, és így a hatás nem a véletlen műve.
A szerzők - a Perth-i Curtin Műszaki Egyetem Közegészségtani Intézetének kutatói Ausztráliában, valamint a Zhejiang Egyetem Orvosi Fakultásának munkatársai a Kínai Népköztársaságban - arra a megállapításra jutottak, hogy "a zöldségekben és gyümölcsökben található [táplálékkal felvett] karotinoidok mennyisége és a prosztatarák kialakulása között valószínűleg fordított arányossági viszony áll fenn a kínai férfiakban".
A figyelem a karotinoidokra irányul
Ez a tanulmány különös figyelmet fordított a karotinoidokra, köztük is elsősorban a luteinre és a zeaxantinra. Ezek a vegyületek az A-vitaminok családjába tartoznak, és xantofilekként is ismerik őket. A görög 'xanthos' szó vöröses-sárgát, míg a 'zeaxanthin' kukoricasárgát jelent.
Nem meglepő, hogy a sárga vagy vörösessárga színű gyümölcsök és zöldségek, mint amilyen a kukorica, az őszibarack, a mangó, és a datolyaszilva, valamennyien magas zeaxantin-tartalmúak. A közeli rokon karotinoid és lutein olyan sötét levelű zöldségfélék alkotórészei, mint amilyen a spenót, a marhakáposzta, a brokkoli és az amerikai kelkáposzta. A lutein és a zeaxantin a tojásban is megtalálható, különösen azoknak a tyúkoknak a tojásaiban körömviráglevéllel etettek, hogy a tojássárgája vonzóbb színű legyen.
Az UCLA avokádó-tanulmánya
Egy a Kaliforniai Egyetemen, Los Angelesben (UCLA), 2005-ben végzett tanulmány kimutatta, hogy 20 fajta gyakran fogyasztott gyümölcs és zöldség közül az avokádó a lutein legbőségesebb forrása. A vizsgálat szerint az avokádóban mért karotinoidok 70 százalékát lutein alkotta. Az avokádó ugyanakkor jelentős mennyiségű E-vitamint is tartalmaz (Lu 2005).
Ugyanez a kutatócsoport derített fényt arra is, hogy a lutein 25 százalékkal csökkenti a prosztataráksejtek növekedését, míg a likopén 20 százalékkal csökkenti ezeknek a sejteknek a növekedését. Amikor azonban a luteint és a likopént kombinálva alkalmazzák, a prosztataráksejtek növekedését 32 százalékkal lehet csökkenteni. Ez az eredmény viszont arra utal, hogy a két tápanyag együtt jobban véd a prosztatarákkal szemben, mint akármelyik egyedül (California 2005).
A lutein és a likopén kombinációja additív vagy szinergikus hatást fejhet ki
Úgy tűnik, hogy a lutein és a likopén kombinációja additív vagy szinergikus hatást fejt ki a prosztatarákkal szemben," mondta Dr. David Heber, a UCLA Humán Táplálkozási Központjának igazgatója. "Eredményeink további tanulmányokat tesznek szükségessé, hogy a lutein és a likopén táplálék komponensek egymásra kifejtett hatását a sejteken belül, illetve molekuláris szinten is megvizsgáljuk."
A lutein zeaxantinná alakulhat át a szervezetben. A szem sárgafoltja azonban, amelynek erre a vitaminra van szüksége, zeaxantin szükségletének 50 százalékát kizárólag csak a táplálékból tudja beszerezni.
Túl azon, hogy védenek a prosztatarák ellen, a lutein és a zeaxantin egyéb potenciális egészségügyi előnyöket is biztosítanak. Például, azokban az emberekben, akik vérében a lutein és a zeaxantin szintje magas, a korral összefüggő szemproblémák, mint a katarakta és a sárgatest degenerációja, kisebb valószínűséggel alakulnak ki.
Egyes vitaminkészítmény márkák az alábbi felirattal kerülnek forgalomba: "most már luteinnel". Mindazonáltal a klinikai vizsgálatokban alkalmazott lutein dózisa 5 mg és 11,7 mg között változott, míg zeaxantinból 200 mikro-grammot alkalmaztak. Ezek szerint bizonyos multivitamin készítményekből - amelyeken a "most már luteinnel" felirat szerepel - 25 tablettát kellene naponta szedni, hogy a vizsgálati dózist biztosítani lehessen. Természetesen lehet magasabb dózisú táplálék kiegészítőket is kapni. Véleményem szerint azonban a legmegbízhatóbb az, ha a táplálékkal jutunk ezekhez a kívánatos anyagokhoz, és nem hagyatkozunk a kiegészítőkre. A kiegészítők ugyanis izolált komponenseket biztosítanak, míg a táplálékok ezeknek az anyagoknak komplex keverékét nyújtják, amelyek gyakran jótékonyan módosítják egymás biológiai hatását. A kukorica, avokádó, organikus tojás, stb. bőséges fogyasztása szolgál ezeknek az üdvös anyagoknak megbízható forrásaként.
Irodalom: Skinner HG, Michaud DS, Giovannucci E, Willett WC, Colditz GA, Fuchs CS. Vitamin D intake and the risk for pancreatic cancer in two cohort studies. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2006 Sep;15(9):1688.
| Fordította és szerkesztette: Bakács Tibor az orvostudomány doktora |
|
Ez is érdekelhet
