A májmetasztázissal, azaz áttétes májtumorral küzdő kolorektális rákbetegek (vastag- és végbéldaganatokról van szó) közül tízből hat túlélte a betegséget, ha szervátültetést alkalmaztak nála. Ez tízszerese a hasonló diagnózis esetén használt kemoterápiás kezelés hatékonyságának - írja a Science Nordic tudományos weboldal .
A módszert az Oslói Egyetemi Klinika transzplantációs sebésze, Aksel Foss alkalmazta. 2004-ben gondolt erre, miután látta, hogy milyen rossz kilátásaik vannak a májáttéttel küszködő vastag- és végbélrákos betegeknek. Öt évvel a diagnózis után a túlélési ráta mindössze 5 százalékos volt, a kemoterápiás kezelések ellenére.
Ekkor gondolt először arra, hogy transzplantációra lenne szükség. Ez úttörő ötlet volt: Foss és kollégái ki is próbálták. 2006-ban indítottak egy kísérleti programot, 21 betegnek adtak új májat. A túlélési ráta rendkívüli módon emelkedett ezután: tízből hat beteg életben volt öt év után, ami több mint tízszeres javulást jelent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vannak, akik daganatmentesek lettek
A 21 betegből most heten daganatmentesek, a betegek életminősége is jó. A kutatás világszerte újdonságnak számít. Az eredmények pedig változtathatnak a májátültetések gyakorlatán, már ami a rákbetegeket illeti . Úgy tűnik ugyanis, hogy a májtranszplantáció az egyetlen módszer, amellyel a túlélési esély jelentősen fokozható hosszabb távon.
A transzplantációt korábban azért utasították el az orvosok, mert a szervátültetés után a betegeknek állandóan gyógyszert kell szedniük, hogy szervezetük ne vesse ki az idegen szöveteket. Ezek az immunrendszert gyengítik. Márpedig a rákbetegek esetében az immunrendszert nem gyengíteni, hanem erősíteni szokták, hogy ellen tudjon állni a ráknak.
Húsz évvel korábban kipróbálták már a májátültetést a hasonló betegeknél, de akkor a páciensek egyharmada meghalt még a műtőben, vagy közvetlenül az operáció után. Kevesebb mint 20 százalékuk élte túl a műtéteket. Ezért elvetették ezt a metódust.
Ám időközben a májátültetések kockázata csökkent, a halálozási mutatók jelentősen visszaestek, és kifejlesztettek olyan immungyengítő szereket, amelyek a szervezet rák elleni küzdelmét eközben nem gátolja. A norvég specialisták ezután döntöttek úgy, hogy megpróbálják a transzplantációt mégiscsak alkalmazni. Úgy tűnik, igazuk volt: a túlélési ráta a szervátültetés után sokkal magasabb volt, mint azt maguk is gondolták volna.
Új májat kapott: nyolc évig élt
Az első beteg, aki 2006-ban kapott új májat, majdnem nyolc évvel élte túl a beavatkozást - mondta Morten Hagness transzplantációs sebész. Hagness éppen a tudományos doktorátusát készíti arról, hogy miként segíthet a betegeken a szervátültetés. Így a tudósok most azt kutatják, hogy az immunrendszert elnyomó gyógyszerek bevetése ellenére miként kerülhető el a rák újbóli kitörése, fellángolása. Feltételezésük szerint ugyanis az immunrendszer bonyolultabb annál, hogy egyfajta gyógyszer megbénítaná a teljes működését.
A norvég kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a transzplantáció költségei nem haladják meg a kemoterápiás kezelés kiadásait.
Ez is érdekelhet
