A tüdőrák egy meglehetősen drága betegségnek mondható. Tavaly például 24 milliárd forintot költött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a tüdődaganattal összefüggő ellátásokra - emelte ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Ebből tízmilliárd forint volt a fekvőbeteg-ellátás költsége, 11 milliárd a gyógyszertámogatás, egymilliárd forint pedig a speciális eszközpark támogatására ment.
Fontos a megelőzés
Az egészségügy támogatási rendszere a prevencióra, a betegségek megelőzésére helyeződött át, és ez igaz a tüdőrákos megbetegedésekre is. "Nagyon fontos, hogy kiszűrjük a környezetünkből és életmódunkból a daganatok kialakulásához vezető tényezőket" - fogalmazott. A daganatok kialakulásánál egyébként 70-80 százalékban a helytelen táplálkozás játssza a főszerepet, az alkoholizmus és a dohányzás kombinációja pedig a negyvenszeresére növeli a fej-nyaki rákok kialakulásának kockázatát. Magyarországon viszont az utóbbi időben jelentős lépések történtek a prevenció érdekében. Többek között megszületett a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény, bevezették a mindennapos testnevelést, és több szűrőprogram is indult. Jelenleg azonban csak az emlő-, a méhnyak-, a vastagbél- és a végbélrákot lehet szűrni.
A daganatok mintegy 80 százalékát kitevő nem kissejtes tüdődaganatok kezelésére új, innovatív terápiák jelentek meg az utóbbi években, de az eredményesség szempontjából a műtét a leglényegesebb terápiás forma. A tüdőrák ötéves túlélése azonban Magyarországon rendkívül alacsony, mindössze 17 százalék. Ezért mindent meg kell tenni azért, hogy ebben előre tudjon lépni az ország - fogalmazott a miniszter. Kitért arra is, hogy a tüdőrák nem alkalmas a populációszintű szűrésre, de számos kezdeményezés van a korai diagnosztika elősegítésére. Eddig általában véletlenül vették észre a tüdőrákot, amikor más ok miatt készítettek mellkasfelvételt. Ez a technika azonban nem alkalmas a szűrésre.
Ez is érdekelhet
Az elmúlt években alacsony dózisú CT-vizsgálatok indultak világszerte és Magyarországon is. Az ilyen módszerrel vizsgált betegek lényegesen magasabb arányban voltak operálhatók, és 28 százalékkal nőtt a túlélési esélyük. A programot tíz centrumra terjesztették ki, és az eredmények alapján akár a tüdőrák népességszintű szűrése is szóba jöhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
