A limfóma egy olyan típusú rák, amely akkor alakul ki, amikor a fehérvérsejtek - vagyis a limfociták - kontroll nélkül nőnek, szaporodnak. Ez akkor történik, ha a limfocita belsejében lévő DNS oly módon változik, hogy azt az üzenetet kapja a sejt, ne reagáljon azokra a jelekre, amelyek kontroll alatt tartják. Egyetlen DNS-változás azonban önmagában általában nem elegendő a limfóma kialakulásához, hiszen mellette még több más változás is szükséges, mire a rák növekedni kezd. A legtöbb esetben nem tudni, mi okozza ezeket a változásokat, ám létezik néhány olyan tényező, amelyek nagyobb valószínűséggel vezetnek el ehhez az állapothoz. Ezeket Dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusa árulta el.
Kockázati tényezők és okok
Ahogy a legtöbb betegségnek, a limfómának is léteznek okai és kockázati tényezői. Ez a kettő nem összekeverendő, hiszen az ok az, ami a betegség kialakulásához vezet. Ok nélkül a betegség nem következik be, így az ok megszüntetése gyakran gyógyítja a betegséget. A kockázati tényező ezzel szemben csupán növeli a betegség esélyét, vagyis van kapcsolat köztük, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kockázati tényező okozza a problémát. Ez azt is jelenti, hogy a kockázati tényező kiiktatása nem feltétlenül javít a beteg állapotán.
Limfóma lehetséges okai
A limfóma egyik lehetséges oka a Helicobacter pylori bakteriális fertőzés. Ez a baktérium általában gyomorfekélyt és emésztési zavarokat okoz. A legtöbb ilyen fertőzésben szenvedő embernél nem alakul ki limfóma, de szinte minden gyomor MALT- limfómában szenvedő ember Helicobacter pylori fertőzésben szenved. A fertőzés szakszerű kezelése gyakran meggyógyítja a limfómát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mellimplantátumhoz kapcsolódó anaplasztikus nagysejtes limfómát (BIA-ALCL) a texturált mellimplantátumok okozzák. Bár a mellben fejlődik ki, a BIA-ALCL egyfajta limfóma, nem pedig mellrák. A tudósok úgy gondolják, hogy a kialakulás hátterében az implantátum okozta gyulladásos reakció állhat. Jellemzően 8-10 évvel az implantáció után alakul ki. Sok esetben a mellimplantátumok eltávolítása gyógyítja a limfómát.
A limfóma kockázati tényezői
Kor: a Hodgkin-limfóma leggyakrabban a 15 és 40 év közöttieknél fordul elő, míg a non-Hodgkin típusa inkább az idősebb korosztály tagjait érinti.
Fertőzések: egyes fertőzések - például az EBV, a hepatitisz C, vagy a herpeszvírus - is megnövelik a limfóma esélyét. Egyes vírusok megfertőzhetik úgy a limfocitákat, hogy változást generálnak azok DNS-ében. Ezen felül vannak olyan kórokozók, amelyek az immunrendszert túl aktívvá teszik, és a szervezet ezért folyamatosan új limfocitákat állít elő, ami növeli a DNS-ben bekövetkező változások esélyét. Természetesen a problémát nem csupán vírusok, hanem baktériumok is generálhatják, például a borrelia burgdorferi.
Autoimmun betegségek: az autoimmun betegségben szenvedők többségénél nem alakul ki limfóma, ám egyes típusai fokozzák a kockázatot. Ennek oka leginkább az, hogy az autoimmun állapotok az immunrendszer hosszú távú aktiválódását okozhatják, ami kóros limfociták termelődését generálhatják.
Egyéb lehetséges kockázati tényezők:
- testsúly;
Ez is érdekelhet
- rákkelezés;
- vegyszerekkel - például gyomirtókkal, rovarölő szerekkel és oldószerekkel - történő gyakori érintkezés.
Legjobban: