Amikor petefészekrákról beszélünk, nem csupán egyetlen fajtára gondolunk, ugyanis számos szövettani altípusa van - az agresszív típus mellett létezik lassan kialakuló és növekvő is. Kialakulásában - főként az agresszív típusnál - kiemelt szerepet játszik a genetikai tényező, ezért ha a családjában, a szülőknél vagy a nagyszülőknél volt hasonló daganatos megbetegedés (petefészekrák vagy emlődaganat - előfordulhat, hogy ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben), lényeges megbeszélni a szűrővizsgálat (a markerek vizsgálatának) elvégzését a nőgyógyásszal, hogy kiderüljön, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e. Akik 35 éves kor felett szültek, nem szoptattak, illetve a menopauzában lévő, 50 év feletti hölgyek szintén érintettek lehetnek, ezért az ő esetükben is indokolt a szűrés - mondta el Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.
Komplexen: UH, CT, MR, LSC
Bár a petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer, komplexen, hüvelyi ultrahanggal , a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos:
- A hüvelyi ultrahang-vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében és akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben is.
- Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezeknek a molekuláknak a szintje - főként a CA125-é - nemcsak petefészekrák esetében emelkedhet meg, sőt olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek!
- A laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú.
- CT- és MR-vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.
A terápia hatékonysága
A petefészekrák megállapítása után a hasi explorációs műtét során eltávolításra kerül a daganat, valamint az érintett szövetek is. Cél a látható daganatmentesség elérése, emellett kemoterápia , sugárkezelés és egyéb onkológiai gyógyszerek alkalmazása is indokolt lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kezelés láthatóan nem csupán a műtétet jelenti - hangsúlyozza a Nőgyógyászati központ orvosa. Szükség van adott esetben a beavatkozás előtti (preoperativ) vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is. Lényeges eleme a kezelésnek a terápia tervének összeállítása, amely a cél elérésében segít a kezelőorvosnak és a páciensnek.
