Az orvostudomány eddig soha nem látott ütemben fejlődik, szinte naponta jelennek meg új gyógymódok, és publikálnak olyan kutatási eredményeket, amelyek alapvetően befolyásolják a betegek kezelését. Egyre nehezebb ezért az orvosoknak naprakésznek maradni, szerencsére egy mesterséges intelligencián alapuló szoftver is segíti a munkájukat. Erről, a szűrővizsgálatok fontosságáról és a koronavírus miatt kialakult helyzetről is beszélgettünk Dr. Kahán Zsuzsannával, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinika oktatójával, az OncoLogic onkológusával.
HáziPatika.com: A szegedi klinikán mennyiben változott az onkológusok munkája, illetve a daganatos betegek ellátása a koronavírus-járvány ideje alatt?
Dr. Kahán Zsuzsanna: Jelentős átszervezést követelt ez a helyzet mind a betegek, mind az orvosok megóvásának érdekében. A mi klinikánk például egymástól elszeparált orvoscsoportokkal (úgynevezett onkoteamekkel) dolgozott, ennek a helyzetnek kedvezett, hogy nálunk alapból is széttagoltabban, két külön épületben zajlik a munka. A konzultációkat, értekezleteket is igyekeztünk áthelyezni a virtuális térre, hogy minél kevesebbet érintkezzünk egymással. Szerencsére olyan intézkedést nem kellett hoznunk, ami miatt a betegek korlátozottan juthattak volna hozzá a kezelésekhez és a vizsgálatokhoz. Nagyobb fennakadást összességében nem okozott ez a számunkra is új helyzet.
HáziPatika.com: Milyen gyakorisággal kell egyeztetni egy-egy beteg kezeléséről ezeknek az onkoteameknek?
K.Zs.: Az SZTE Onkoterápiás Klinikán működik egy belső onkoteam, amely minden nap "összeül", hogy a problémásabb eseteket vagy az esetleges változtatásokat átbeszéljék a klinika vezetőjének jelenlétében. Az elmúlt hetekben ezek a beszélgetések is az interneten keresztül zajlottak. Vannak emellett egy-egy speciális daganattípussal - például nőgyógyászati vagy központi idegrendszeri tumorral foglalkozó, úgynevezett multidiszciplináris onkoteamek, melyekben az onkológus mellett a radiológus, patológus sebész is részt vesz, ezek hetente üléseznek.
HáziPatika.com: Nemcsak az orvos és orvos közötti, de az orvos-beteg kommunikációs is jelentősen megnehezíthette a járvány. Több kutatás is igazolta, hogy ennek jelentős szerepe van a páciensek gyógyulásában, mennyire sikerült ezt a problémát áthidalni?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
K.Zs.: Ez a vírus hatására valóban jóval nehezebbé vált. A betegekkel a személyes konzultáció helyett telefonos vagy internetes kapcsolatot kellett kiépítenünk, és jól tudjuk, hogy ez nem mindig ugyanolyan hatékony. Szerencsére a páciensek megértőek voltak és elfogadták ezt az új helyzetet. Betegeket ebben az időszakban csak előjegyzés alapján fogadtunk és minden szükséges előírást be kellett tartanunk annak érdekében, hogy a koronavírus ne jelenhessen meg a klinikán. Eddig szerencsére ezt sikerült is elkerülni.
HáziPatika.com: Európában a magyarok körében a legmagasabb a rák miatti halálozási ráta és összességében a daganatok kialakulásának veszélye is igen magas nálunk. Több szűrés, vagy a kezelésekhez való jobb hozzáférés segíthetne ezen?
K.Zs.: Ez egy nagyon összetett probléma, amire nehéz egyetlen jó választ adni. Mindenesetre én azt gondolom, hogy Magyarországon legkisebb anyagi ráfordítással a legtöbbet a prevencióval lehetne elérni. Fontos, hogy a kormányzat megfelelő életkörülményeket és egészségnevelést biztosítson mindenkinek, de az egyénnek is komoly szerepe van abban, hogy helyes életmóddal csökkentse a rák kialakulásának veszélyét. Nagyon fontos a szűrés, melynek a hatékonysága számos ponton javítható, például a tömegtájékoztatás fejlesztésével, vagy korszerű adatbázis létrehozásával. Bár szűrési módszereink megfelelnek a nyugat-európai feltételeknek, a lakosság jelentős része nincs tisztában vele, hogy ezeknek mekkora szerepük van abban, hogy időben felfedezzünk egy-egy később már életet veszélyeztető betegséget. Kiemelt figyelmet kellene fordítani az emlő-, méhnyak-, vastagbél-, illetve a fokozott kockázatú csoportokban a tüdőrákszűrés hasznának tudatosítására. Ez utóbbi még nem államilag finanszírozott Magyarországon, nagy előrelépés lenne, ha térítésmentessé tennék.
Az embereket a szűrési statisztikák elkészítésével motiválni lehetne, hogy részt vegyenek a vizsgálatokon. Milyen nagyszerű lenne, ha azt mondhatnánk biztatásként a lakosoknak, hogy a szűrésen részt vettek ennyi és ennyi százaléka nem halt bele a daganatba, viszont rosszabb a kilátás azoknál, akik nem vették igénybe a lehetőséget. Hogy ez így van, külföldi adatokból tudjuk, de pontos számokat nem ismerünk, hiszen nincs egy olyan adatbázis, ami a szűrések kimenetelét foglalná össze.
HáziPatika.com: A férfiakat rendszerint sokkal nehezebb rávenni arra, hogy orvoshoz forduljanak vagy törődjenek az egészségükkel, az erősebbik nemről élő "macsó" kép nem az elővigyázatosságot sugallja. A szűrővizsgálatokon is kisebb arányban vesznek részt?
K.Zs.: Pontos adataim erről sincsenek, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy a nők egészségtudatosabbak lennének. A magyar emberek általánosan nem törődnek az egészségükkel, és nem csak a daganatszűrés, de a megfelelő életmód tekintetében sem. Az állami egészségnevelés tekintetében még az őskorban járunk, az edukációnak nagyon fontos szerepe lenne.
HáziPatika.com: Kezelések tekintetében azonban óriási előrelépések történnek, szinte naponta lehet hallani új eljárásokról. Nagy jövőt jósolnak például a célzott terápiás gyógyszereknek is, amelyek a daganatsejtekre mérhetnek precíziós csapást. Mennyire elérhetőek a legújabb kezelések itthon?
K.Zs.: Szerencsére Magyarországon hagyományosan jól hozzáférhetőek a modern diagnosztikák és a kezelések is. A molekuláris célzott terápiák egy része ma már rutinszerűen használható itt Magyarországon is, a legtöbb onkológiai központban ezek hozzáférhetőek. Egyéni méltányossági eljárás alapján olyan gyógyszerek is beszerezhetőek, amelyeket itthon még nem fogadott be a finanszírozó. Ez persze egy hosszabb folyamat és a kezelőorvosnak is komoly szerepe van abban, hogy a gyógyszert végül megkaphassák.
HáziPatika.com: Egyre több olyan génmutációt azonosítanak, amely szerepet játszhat a daganatok kialakulásában, és sorra jönnek ki az új gyógyszerek, illetve a tanulmányok is. Hogyan tudnak naprakészek maradni az onkoteam-ek, és kiválasztani azt a kezelést, ami a jelenlegi ismeretek szerint a legjobb eredményt hozhatja?
K.Zs.: A helyes kezelés kiválasztásában rendkívül nagy segítséget jelent az orvosoknak az IBM Watson for Oncology rendszer is. Ez egy olyan, Magyarországon kizárólag az OncoLogic-nál elérhető, mesterséges intelligencia-alapú döntéstámogató orvosi eszköz, amely a beteg vizsgálati eredményeit elemezve ad javaslatot a kezelésre (esetleg kiegészítő vizsgálat elvégzésére), figyelembe véve a legfrissebb kutatási eredményeket és klinikai terápiás tapasztalatokat is. Az összes elektronikusan publikált kutatási adatot felhasználva készít olyan javaslatot, amit az orvos az onkoteam véleménye mellett használhat. Jelenleg az eszköz a leggyakoribb 13 daganattípus esetén adhat hasznos tanácsokat, így évente több mint 40 ezer beteg gyógyulásához járulhat hozzá.
Az IBM Watson for Oncology rendszer természetesen olyan adatokat is felhasznál, hogy a családban milyen betegségek fordultak elő, vagy milyen más egészségi problémákat diagnosztizáltak már a betegnél. Ma már az orvosok nemcsak a szövettanra vagy a molekuláris genetikai adatokra támaszkodhatnak, hanem az is nagyon fontos adat, hogy egy képalkotó vizsgálaton milyen a daganat megjelenése, vagy milyen biomarkereket tudnak kimutatni a vérből. Ezeket az adatokat az eszköz egyszerre kezeli, gyakorlatilag korlátlan mennyiségű információ rendszerezésével segít meghozni a döntést. Sőt még az orvos figyelmét is felhívhatja bizonyos vizsgálatokra, ha nem áll kellő mennyiségű adat a birtokában.
HáziPatika.com: A helyes kezelés kiválasztásában mekkora szerep jut a páciensnek?
K.Zs.: Az onkoteamekben általában nem szoktak jelen lenni a páciensek - legalábbis a mi klinikánkon - hiszen ott elsősorban szakmai beszélgetést folytatunk, amit nem mindig tudnának követni a betegek. Jellemzőbb, hogy az a kezelőorvos, akinél éppen tartózkodik a beteg - legyen az a sebész, onkológus vagy sugárterapeuta - kérdezi ki részletesebben a pácienset, és a beszélgetés alapján akár az onkoteam bizonyos döntéseit is újragondolhatják. A cél persze az, hogy a beteg is tisztában legyen vele, hogy milyen folyamatok állnak előtte és tudja, hogy a kezelését az orvosok a legjobb tudásuk szerint végzik.
HáziPatika.com: Elképzelhető, hogy a távoli jövőben már teljesen átveheti az onkoteam-ek munkáját a mesterséges intelligencia, és a beteg kezelése és a gyógyulásának követése is teljesen automatizált lesz?
K.Zs.: Ezt azért nem gondolom. A mesterséges intelligenciának a legfőbb erénye, hogy óriási adatmennyiséget tud kezelni fáradhatatlanul, a nap 24 órájában. Az orvosok tapasztalatait azonban nem helyettesítheti, ezek a programok elsősorban kiszolgálják, kiegészítik a szakemberek munkáját, helyettesíteni azonban valószínűleg még jó ideig nem tudják.
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését az OncoLogic támogatta.
