HáziPatika.com: Világszerte egyre nagyobb problémát okoznak a különböző daganatos megbetegedések, szerencsére azonban az orvostudomány fejlődésével egyre jobban kiismerhetjük a működésüket. Tudjuk például, hogy a kialakulásuk hátterében különböző génhibák állhatnak. Miért fontos beazonosítani a rák kialakulásáért felelős géneket?
Dr. Pajkos Gábor: A rákgyógyításban az utóbbi évtizedek óriási változásokat hoztak és a terápiák is teljesen más szemléletet követnek. A daganatok gyógyszeres kezelésének viszonylag rövid múltja van, a II. világháború után jelentek meg az első olyan kemoterápiás szerek, amelyek a tumor fejlődését meggátolták, illetve az előrehaladott vagy áttétes betegségek kezelésében is eredménnyel kecsegtettek. Ezeket a gyógyszereket az úgynevezett bizonyítékokon, vagyis evidenciákon alapuló orvoslás elve szerint alkalmazzuk: ez azt jelenti, hogy hatalmas, több ezer beteget érintő vizsgálatokkal megállapították, hogy egy daganattípusnál két kezelési módszer közül átlagosan melyik a hatékonyabb.
Később azonban már egyre elterjedtebbé vált az orvoslásban az a nézet, mely szerint ne a statisztikai adatok alapján válasszuk ki a leghatékonyabb kezelést. Helyette vizsgálják meg azokat a biológiai markereket, amelyek alapján meg lehet jósolni, hogy az adott kezelés milyen hatást válthat ki a betegből. Ezt a folyamatot az emberi géntérkép megismerése gyorsította fel, amely lehetővé tette, hogy beazonosítsuk a rák kialakulását eredményező génhibákat. Így már olyan készítményeket is használhattunk, amelyek célzott csapást mérnek a daganatok kialakulásának hátterében álló folyamatokra.
HáziPatika.com: Vannak olyan génhibák, amelyek bizonyos etnikai csoportokra, nemzetekre specifikusak? Ismerünk például olyan mutációkat, amelyek a magyar emberek szervezetében gyakrabban alakulnak ki?
P. G.: Nem tudok említeni a daganatokkal összefüggésbe hozható, a magyar emberek körében gyakoribb génhibákat. Kétségtelen azonban, hogy egyes népcsoportok génkészletében számos eltérés figyelhető meg, például bizonyos zsidó közösségekben, illetve a Baszkföldön élőkben is találtak olyan, a daganatokkal összefüggő géneket, amelyek arra a populációra jellemzőek.
HáziPatika.com: Hány olyan gént ismerünk jelenleg, amelynek hibás működése daganatot okozhat?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
P. G.: Az eddigi ismereteink szerint körülbelül 600 olyan gén van, amely a daganatok kialakulásáért felelős lehet. Persze ezeknek számos variációja más-más típusú betegséget okozhat, több mint hatmillió kombinációjuk lehet rákkeltő. Óriási jelentősége van tehát annak, hogy egy daganat molekuláris szerkezetét megismerjük, hiszen ennek segítségével az általános kezeléseknél hatékonyabb, célzott terápiákat alkalmazhatunk.
HáziPatika.com: Ezek a célzott terápiák kevésbé terhelik meg a betegek szervezetét, mint az egyébként szintén nagyon hatékony, de számos mellékhatással járó kemoterápiás kezelések?
P. G.: A szokványos daganatgátló gyógyszerek - a citosztatikumok vagy kemoterapeutikumok - a daganatsejteken túl a "normális" osztódó sejteket is károsítják. Ezért nem is lehet egy adott dózist túllépni, hiszen nemcsak a daganatot pusztítanánk el teljesen, hanem a létfontosságú szövetek is elhalnának. A kemoterápiás szerek emiatt többféle mellékhatást is eredményeznek, mégis fontos hangsúlyozni, hogy nagyon sok ember köszönheti ezeknek a gyógyszereknek az életét.
A molekuláris alapú daganatkezeléssel viszont nem általánosan a daganat kialakulásához és növekedéséhez vezető fehérjeszintézist gátoljuk, hanem az ezt szabályozó mechanizmust. Mivel egy meghatározott molekuláris célcsoportra irányulnak, így az egészséges sejtekben kevésbé okoznak károsodást, így nagyobb hatásfokkal és kisebb megterhelést okozva működhetnek ezek a terápiák.
HáziPatika.com: Célzott kezelést azonban csak akkor alkalmazhatnak az orvosok, ha tisztában vannak azzal is, mire kell "célozniuk", tehát molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal kimutatták a kezelés hatékonyságát garantáló mutációk jelenlétét. Ilyenkor mind a 600 olyan gént vizsgálják, amely a daganatok kialakulásáért lehet felelős?
P. G.: Vannak olyan, célzott mutációkat kimutató vizsgálatok - úgynevezett hotspot panelek - amelyek a legfontosabb néhány mutációra irányulnak. Viszont ma már több olyan laboratórium is üzemel, amelyben az újgenerációs szekvenálásnak hívott eljárással akár 5-600 gén vizsgálata alapján állapítják meg a daganat molekuláris profilját. Miután felállítják ezt a molekuláris profilt, felmérik azt is, milyen célzott kezelések állnak rendelkezésre, vagyis hogy létezik-e az adott génhiba ellen jól működő gyógyszer.
HáziPatika.com: A leggyakoribb daganattípusok mindegyikének kezelésére lehet már használni ilyen célzott terápiás készítményeket?
P. G.: Igen, a leggyakoribb ráktípusok esetén már számos célzott terápiás készítmény áll az orvosok rendelkezésére. Ráadásul azok a génmutációk, amelyek a gyakori daganatok hátterében állnak, sok esetben ritkább tumorok kialakulását eredményezik, tehát a gyakori ráktípusok ellen bevetett készítmények olyan betegek daganatában is hatásosak, akiket korábban nehezebb volt kezelni.
HáziPatika.com: Vannak olyan daganattípusok, amelyek kezelésében kiemelt szerep jut ezeknek a terápiáknak?
P. G.: Több ilyen is van, a leggyakoribb daganattípusok közül talán a tüdőrák kezelésében sikerült a leglátványosabb előrelépést tenni ezekkel a célzott kezelésekkel. Az áttétes, előrehaladott tüdőrák kezelésében forradalmi változásokat hoztak a célzott és immunterápiás kezelések, jelentősen javították a betegek ötéves túlélési arányát.
HáziPatika.com: Mekkora hányadát teszik ki jelenleg az onkológiai terápiáknak ezek a célzott kezelések itt Magyarországon?
P. G.: Az itthon kezelt betegek körülbelül harmada részesül ilyen kezelésekben.
HáziPatika.com: Várható, hogy ezek a gyógyszerek hamarosan teljesen leváltják a sugárkezelést és a kemoterápiát, vagy a későbbiekben is inkább csak a klasszikus kezelési módokkal kombinálva alkalmazzák ezeket?
P. G.: Azt nem merném jósolni, hogy leváltják a kemoterápiát, viszont nem feltétlenül kell, hogy az egyik kizárja a másikat. Azokban az esetekben, ha a betegeknek van egy, vagy akár több olyan irányító mutációja, amely ezekkel a készítményekkel célozható, úgy a személyre szabott terápiát a beteg meg fogja kapni. A gond ott van, hogy az esetek többségében nem tudunk kimutatni olyan jellegű mutációt, ami ellen van célzott készítményünk. Persze egy átfogóbb multigén-vizsgálat segítségével sokkal nagyobb eséllyel találhatunk ilyesfajta géneltéréseket, a kemoterápiának ugyanakkor várhatóan a következő években is fontos szerepe lesz a rák elleni küzdelemben.
Ez is érdekelhet
Szponzorált tartalom. A megjelenést az Oncompass Medicine támogatta.
